A világjárvány okozta súlyos terhek időszakában, vagyis az idei évben is megőrzi működőképességét Győr városa. Hitelt nem veszünk fel, az intézményhálózatot sem kell leépítenünk, és szociálpolitikára sem költünk kevesebbet. A városháza összesen 400 millió forintba kerülő belső felújítását, átalakítását, s az informatikai beszerzéseket elhalasztottuk, és fizetéseket sem emelünk az önkormányzatnál. Meg kellett húzni a nadrágszíjat, de a város fejlődése nem torpan meg – nyilatkozta a héten elfogadott idei költségvetésről dr. Dézsi Csaba András polgármester.

– Mennyi pénzből gazdálkodhat az idén a város?
– Összesen 67,1 milliárd forintból.

– S mennyi ebből a kiadás?
– Pontosan ugyanennyi.

– Ügyesen kiszámolták. Ezek szerint hitel felvételére nem lesz szükség.
– A költségvetés összeállításakor ennek a lehetősége is felmerült, de kiváló pénzügyi, gazdasági szakembereinknek köszönhetően kijövünk a saját pénzünkből. Alkalmazkodunk a folyamatos kihívásokhoz.

– Gondolom, nem könnyen, s elkerülhetetlen lemondásokkal.
– Amikor a város gazdálkodásáról beszélünk, akkor nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az önkormányzat és intézményei az egyik legnagyobb munkaadó a városban. Komoly eredménynek tartom, hogy gazdálkodási okok miatt nem váltunk meg egyetlen munkatársunktól sem. Megőriztük a munkahelyek mellett a művészeti intézményeink működőképességét, sportegyesületeink eredményességét, szorosabbra fontuk a szociális hálót. A költségvetés pedig olyan, mint egy családi kassza, ha pénz szűkében vagyunk, akkor addig nyújtózkodunk, amíg a takarónk ér.

Ez a huszonhetedik olyan költségvetés, amelynek a részese vagyok. A 2020-as év sem volt könnyű menet, amit már polgármesterként kellett levezényelnem, az azt megelőző huszonötben pedig önkormányzati képviselőként vagy alpolgármesterként vettem részt. Ilyen nehéz helyzetben azonban még sohasem voltunk, de sikeresen túl fogjuk élni. A szakmámból adódóan megszoktam, hogy nehéz helyzeteket kell megoldanom.

Azért, hogy az ellenzéki képviselők is értsék, az 1990 előtti, az 1994-es, valamint 2002 és 2010 közötti kormányok retorikájával fogalmazok: most meg kell húznunk a nadrágszíjat!

A világjárvány harmadik hulláma – mely egész Európa gazdaságát padlóra vitte – nem kímélte Magyarországot sem. Aki ezt nem akarja megérteni, az felelőtlenül átpolitizálja a helyzetet. S ha már a számokat kérdezte: Győr iparűzésiadó-bevétele az idén 20 milliárd forint lesz, az állami támogatásunk mértéke pedig 9,1 milliárd forint. Aki szerint tehát a kormány teljesen magára hagyta az önkormányzatokat, az nem ismeri a valós helyzetet.

– Sokan abból indulnak ki, hogy szolidaritási adó formájában viszont elviszi a pénzt az állam a városoktól.
– Győr eddig évente 5,7 milliárd forint szolidaritási adót fizetett be, ez tehát már 2020-ban jelentősen megemelkedett. Most valóban tovább emelték 7,9 milliárd forintra. Ebből viszont 2,2 milliárdot állami támogatás formájában visszaadnak az önkormányzatnak, tehát nettó értékben nagyjából ugyanaz a helyzet. Alapvetően én az 5,7 milliárdot tartom eleve soknak, hiszen ezzel a magas összeggel messze kiemelkedünk a városok sorából. Azt tartanám igazságosnak, ha figyelembe vennék: mi a vállalkozóknál sokkal több pénzt hagyunk, mint más megyei jogú város. A vállalkozásokat segítő adópolitikát, amit most a kormány is nagyon helyesen bevezet, mi már évek óta alkalmazzuk, hiszen mi vagyunk az egyetlenek Magyarországon, akik csak 1,6 százalékos iparűzési adót vetünk ki. Más megyei jogú városokban ez – egy kivétellel, ahol 1,8 százalék – a kétszázalékos plafonon van. A magánszemélyeknek nálunk nem kell építményadót fizetniük, eltöröltük a garázsadót, bérleti könnyítéseket adtunk a vállalkozóknak.

– Mennyi pénz jut fejlesztésre az idén?
– Összességében 24,1 milliárd forint, de kétségtelen, hogy az önerős fejlesztésünk minimális, igaz, hosszú távon jelentős ügyeket menedzselünk. Készül a kulturális negyed tervdokumentációjának összeállítása, Sáráson elindul a csapadékvíz-elvezetés kiépítése és az utak rendbetétele. Királyi várossá nyilvánításunk 750. évfordulóját is próbáljuk méltóképpen megünnepelni.

Számos olyan kiemelt jelentőségű útfejlesztés valósul meg, melyet már régen meg kellett volna csinálni. Összesen 3,6 milliárd forintból felújítjuk a Reptéri, a Kunszigeti, a régi Szentiváni utat, a Zöld utcát, bővítjük a Tatai úti csomópontot s átalakítjuk a Lajta utcait, tervezzük a Kálvária úti csomópont körforgalommá alakítását. 551 millió forintot költünk a kerékpáros közlekedéshez kapcsolódó fejlesztésekre, az energetikára pedig 606 milliót fordítunk. Egymilliárdból fejlesztjük a bölcsődéket, 542 milliót költünk a József Attila úti rendelő felújítására. Félmilliárdnál jelentősen többe kerül Újváros szociális városrehabilitációjának III. üteme. A Modern Városok Programban pedig már megkezdődött a nagyszabású vízi élménypark építése, s az állatkert további fejlesztése is a tervek között szerepel.

– Mi okozza a legnagyobb gondot a város költségvetésében?
– A közösségi közlekedés finanszírozása. Sajnos a Volán pofátlan módon olyan magas díjat szabott meg – 2020-ra visszamenőlegesen plusz 1 milliárd forintot, az idei évre pedig összesen 2,5 milliárdot követel az eddigi, közismerten nem túl magas közlekedési színvonal megőrzéséért –, amit semmi nem indokol. A vita nem zárult le. A Megyei Jogú Városok Szövetségének ülésén azt javasoltam Gulyás Gergely miniszter úrnak, hogy az állami cégekre is terjesszék ki a járványhelyzet miatt a településeken elrendelt különböző díjak befagyasztását. Az mégsem járja, hogy állami cégek ebben a helyzetben díjakat emelnek! Ez a Volán és Győr esetében a járvány alatt összesen 2 milliárd forint plusz követelés! Na, ez a felháborító! Elgondolkodunk azon is, hogy az ipari parkban termelő cégek miként tudnak bekapcsolódni a munkatársaik közösségi közlekedéssel történő munkába szállításába.

– Ha már a közlekedésnél tartunk: mi lesz a vasúttal és a vasútállomás épületével?
– Az ország legintenzívebb adófizető városaként joggal számítunk az állam további támogatására nagyberuházásaink esetében. Ilyen a mentőállomás építése, illetve a Kuopio parkba tervezett parkolólemez építésének támogatása, az Apátúr-ház (városi múzeum), illetve a Spartacus csónakház felújítása. A tervezett kulturális negyed jelenleg a talajmechanikai felmérések, geodéziai vizsgálatok szakaszában tart. A gönyűi vízszintemelő műtárgy segítségével beindulhat a vízi élet is Győrben. Ezekben a programokban számítunk Kara Ákos és Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselőink érdekérvényesítő munkájára is. A Budapest és Varsó közötti vasútvonal fejlesztése kapcsán már vizsgáltatom a sínpálya föld alá süllyesztésének lehetőségét a győri belvárosban. De előfordulhat az is, hogy az új vasútvonalat végül nem a város közepén, hanem Győr szélén vezetik el. Ebben az esetben logikusnak tartanám oda vinni a központi állomás épületét is, és elektromos buszokkal megoldhatnánk az emberek központba szállítását, ott komoly parkolókat is ki lehetne alakítani. Amikor a mostani megépült, akkor ez a terület teljesen a város széle volt. Intenzíven foglalkozunk az elővárosi vasúti közlekedés kiépítésének a lehetőségével is, ami a belváros forgalmát, a reggeli és délutáni közlekedési dugókat oldaná meg.

A pitiáner pártharcok helyett tehát most munkatársaimmal Győr közép- és hosszú távú jövőképén gondolkodunk. Azon, hogy merre és hogyan fejlődhet a város a következő évtizedekben. Ezért nincs olyan nap, hogy ne tárgyalnánk a különböző fejlesztési területek szakembereivel, lobbizunk a lehetőségekért, és szívesen fogadjuk a győri polgárok elképzeléseit is. Most mindenkinek a véleményére számítok, aki hozzá szeretne tenni Győr fejlődéséhez!

(Az interjú a Győr+ Hetilap február 26-i számában jelent meg. )

Elkészült a város 2021-es költségvetése