A „Győri Légszeszvilágítási Részvénytársulat” 1868. augusztus 21-én alakult meg, a részvényesek győri polgárok voltak. A tényleges gáztermelés és szolgáltatás egy évvel később év elején indult meg városunkban.
Szeptemberben folytatódott a Legendás győri gyárak című előadássorozat a Kisfaludy Károly Könyvtárban.Ezúttal Tajti Péter, az Égáz- Dégáz Földgázelosztó Zrt. nyugalmazott vezérigazgatója a győri gázgyár 150 éves történetéről beszélt a légszeszgyártól a modern földgáz-szolgáltatásig. A kezdetekről szólva elmondta: a győri közvilágítás kiépítése 1816-ban Ecker János mecénásnak köszönhető, aki 30 aranylámpást-kőolajlámpát szereltetett fel a város utcáin. A gázgyárat fél évszázaddal később, a város által kijelölt helyen, a Budai országút északi oldalán építették meg a gazdag győri polgárok összefogásával, 2700 négyszögöles telken. A gázlámpák beindítását valóságos népünnepély kísérte, tolongtak az emberek az utcákon, a kávéházakban. Az első üzleti év végén a magánháztartásokban 1300, a közvilágításban 242 láng égett, Győrben a gáz más nagyvárosokhoz képest olcsónak számított, de tovább spóroltak azzal, hogy holdtölte idején a lámpákat meg sem gyújtották.
A gyár 1904-ig, a villamos világítás bevezetéséig szolgáltatta a gázt „egyeduralkodóként”. Az elektromos áram elterjedése konkurenciát jelentett a gyár számára, 1911-ben Wennes Jenő polgármester megvette a város nevében a céget. A gazdasági válságot átvészelve, a gázgyárral rendelkező városok között 1937-ben a gázfogyasztást tekintve Győr a harmadik helyen szerepelt, 1944 áprilisában a várost ért bombatámadás a gázmű 90 százalékát elpusztította, 1947 áprilisában indulhatott meg újra a gázszolgáltatás. A gázgyár 1967-ban az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt tulajdonába került és ugyanezen év július 1-től a szombathelyi és soproni hasonló üzemek összevonásával megalakult az Észak-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat, Győri központtal. A magyar földgáz programban az utolsó városként kapott földgázt Győr 1976-ban. A magyar-osztrák gázvezeték összekötését követően 1996-ban indult meg a fejlődés, amikor mindent „elgázosítottak”. – emlékeztetett az előadó. A privatizáció során a franciák megvették és összevonták a Dégázt és az Égázt és ebből a cégből lett 2010-es években hazánk legjobb gázszolgáltatója, az ország negyedét látták el gázzal.
Tajti Péter 11 évig volt a cég vezérigazgatója, 33 éven át dolgozott a vállaltnál. A szakember könyv formájában feldolgozta a a győri gázgyár 150 évét, korabeli fotókkal, dokumentumokkal illusztrálva. A gázgyártásról film is készült, valamint állandó kiállításon ismerkedhetünk meg a korabeli világítási eszközökkel, ahol többek mellett a nagycenki kastélyban használt gázlámpát, rézvízmelegítőt, korabeli tűzhelyeket is láthatunk. A Puskás Tivadar utca 8. szám alatt, a cég telephelyén található gyűjteményt előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
