Egy évek óta tartó grandiózus utazás, amelynek a középpontjában nem az alkohol áll. Hanem akkor mi? És vajon megismerhető-e a világ kocsmákon keresztül? A Zalaegerszegről származó népszerű bloggert, Csanádi Tibor „Ulu”-t, a Kocsmaturistát nemcsak erről kérdeztük, hanem arról is, mik a benyomásai Győrről, és hogy vannak-e kedvenc helyei nálunk.

Miért nem a múzeumok és a közgyűjtemények, miért éppen a kocsmák?

A kocsma kitűnő katalizátor egy várossal, vidékkel, egy országgal való ismerkedéshez. Megyek akár múzeumba is, de elsősorban a jelenben akarom megismerni azt, amiért az utókor majd múzeumba jár. A jelen időutazója szerepet élvezem. Sokszor mondjuk: „bár élhettem volna abban a korban”. A saját koromról én nem szeretném ezt mondani. Inkább átélni saroktól sarokig. A kocsma szót egyébként is nagyon tágan és pozitívan értelmezem, az eredeti használata szerint, „italmérő helyként”, semmiképpen sem rossz értelemben, sőt!

Hol tart most a számláló? Hány ország, hány felkeresett hely?

Elhagytam a 2380 kocsmát. 220 településen és 18 országban jártam, Észak-Macedóniától Anglián és Hollandián át Spanyolországig. Mindezt lassan 6 év alatt.

Közben miből él? Bizonyára nem ebből…

Egyébként is főként tartalomgyártással és kreatív szövegírással foglalkozom. Helyszíntől függetlenül dolgozom laptopról és telefonról, vállalkozóként. Ez jól hangzik, de mindennap kihívás, egyfajta kötéltánc és felelősség, hogy meglegyen az egyensúly. Szerencsére ezek a területek olykor még erősíthetik is egymást.

Mire jutott? Megismerhető a világ kocsmákon keresztül?

Sok minden igen, de természetesen nem minden ismerhető meg. Ám ezt nem is csak a kocsmáktól várom. A kocsmák között is vezet az út, amin sok egyebet fedezek fel. Sőt kocsmákból is vitt már a történet spontán másik országba, titkos családi étterembe, elhagyatott kastélyba. Az alapvetés az, hogy a kocsmákban különleges, szedetlen metszetet kapok a jelenről, sok helyi jellegzetességet figyelhetek meg, vagy akár helyi legendákat hallhatok, jó tippeket kapok és rengeteget tanulok.

Mik a benyomásai Győrről? Hol tartunk hazai és nemzetközi összehasonlításban?

Éppen Győrben kezdtem a tudatos kocsmázós utazást 2016 tavaszán, ekkor már tudtam, hogy a felfedezéseimből blogot fogok írni. Ez volt a gyakorlópályám, és ez mindig erős kapocs marad a város és köztem. Azóta többször visszatértem ide, és minél több részletét ismerem meg, annál jobban szeretem. Győr sokféle, szerethető, visszavonzó város. Szeretem a belváros utcáit, a sok vízpartot, a szódásüveg szökőkutat, a történelmiséget, a városháza épületét, a díszes cégéreket és az utcatáblákat. Tetszik Révfalu, az egyetemváros, a Kossuth híd és a Radó-sziget is. Legutóbb a vásárcsarnok és környéke lepett meg kellemesen. Vannak olyan részek is, amik az ellenkezőleg hatottak, de ahhoz már túl nagy város, hogy ne legyenek. És persze nagyon kedvelem Győr kocsmavilágát, a sűrűségét és változatosságát. Azt, hogy régi tégelyes pinceborozóktól kreatív lomkocsmákon át a kisüzemi sörözőkig terjed, és máig gyarapszik, változik. Nyílnak érdekes új helyek, és van élet és választék! A belváros színvonalas, igényes, és a szememben a vendéglégkör is messze elhagyta már a régi rossz sztereotípiákat. Nagy a környékbeli sör- és borválaszték. Győr megállja a helyét a nemzetközi szinten is. Tarka élménytér.Még sokszor tervezek ide visszatérni, és egy nagy, Győrt bemutató oldalra is készülök a honlapon.

Véget ér egyszer ez az utazás?

Számomra nem kérdés a szlogen: „Folytassa Kocsmaturista!”. Csalódott lennék, ha én állítanám meg saját magamat! Vigyázok, hogy minél később kerüljön erre sor, ha egyáltalán sor kerül. Lassan járok, hogy tovább érjek. Szeretném az egész országos és országon túli tematikus rovatokat kiterjeszteni, a kedvenc helyeim gyűjteményét pedig publikálni. Az ars poeticám változatlan: Európa kocsmáinak kitartó, összetett szemű feltérképezése, előkóstolása és a legjobbak hírül adása az utánam érkezőknek a jól bevált „Kocsmázva utazni, utazva kocsmázni!” túrafelkiáltással.