Egy filmes emlék nyomában
Győrben forgott Az aranyfej
Fotó: Fortepan//Hunyady József
Az aranyfej az első közös amerikai–magyar koprodukcióban készített, egész estés, színes játékfilm volt, melyet Győrött, Esztergomban, Visegrádon, Szentendrén és Budapesten, valamint Londonban forgattak 1963-ban. Filmtörténeti érdekesség, és ma már kortörténeti dokumentum is több szempontból.
A fordulatos bűnügyi vígjáték cselekménye Roger Windle Pilkington: A folyó Nepomukja című regényéből született, a Győrött őrzött Szent László herma elrablása és megtalálása köré épült. Alexander Paal (Paál Sándor) hazánkból elszármazott angol filmproducer tervei szerint, tőkével és korszerű technikával készíthet egy látványos és izgalmas filmet, amellyel bemutatja a világnak a ’60-as évek eleji Magyarországot.
A győri forgatás
A győri forgatás augusztusban négy helyszínen zajlott: a Székesegyháznál, a Lépcső közben, a piaci jelenetek a Gutenberg téren, a hajós jelenetek a Mosoni-Duna és a Rába összefolyásánál, illetve a Rába-parton. A filmben nem az eredeti Szent László hermát láthatjuk, hanemSzabó Ferenc, az Állami Pénzverő iparművésze által készített másolatok, bronzból és gipszből. A két hétig tartó győri filmforgatást követően, szeptemberben az angol filmeseket, amerikaiak váltották fel. James Hill rendezőt kötelezettségei elszólították, az amerikai Richard Thorpe vette át a helyét. Az új rendezővel új színészek is érkeztek a filmbe, a győri felvételek pedig kikerültek belőle, illetve erősen átalakultak. Az operatőrHildebrand István volt, aki a legmodernebb technikai eszközökkel örökítette meg a jeleneteket.
Az angol és amerikai művészek mellett az egyik főszerepet Esztergályos Cecília kapta, ő maradt az amerikai változatban is. Anne-t, a fiatal magyar lányt alakító Kossuth-díjas színésznő így emlékszik vissza a forgatásra: „Elküldtek egy angoltanárt a lakásunkra – aki egykor az édesapámat is tanította –, hogy tanuljam meg Anne szerepét. Nem beszéltem angolul, de a szerepet megtanultam. Húszéves voltam, a Pécsi Balett szólótáncosa, nem voltam színésznő, de ez akkor már a harmadik filmfőszerepem volt, az 1961-es Szabó István rendezte Te, majd a Markos Miklós Tücsök című mozija után. A filmet először Győrben forgattuk egy angol rendezővel, ám a film menet közben jelentős változásokon esett át. Az amerikai rendezővel a szereposztás is nagymértékben átalakult. Így az én angol fiú partneremet is felváltotta egy amerikai színész, Jess Conrad, akivel nem passzoltunk össze. Ő ahhoz volt szokva, hogy elájuljanak tőle a nők, én meg nem ájultam el tőle, de ő ehhez kénytelen volt jó arcot vágni. A szerep szerint szerelmi szál szövődött közöttünk, és én már akkor, akár a fallal is el tudtam játszani, hogy szerelmes vagyok belé.
Arra emlékszem még, hogy nyár volt, és a Dunán egy hajón forgattunk, kellemes emlékeim vannak. Nagy Sanyi, aki később Ádám Tamás néven lett ismert színész, 11 éves győri kisfiúként, a forgatáson lett belém szerelmes, és elhatározta, hogy én leszek a felesége. Lettem is a felesége, a Família Kft.-ben, mi voltunk dr. Szépék. Ezt az elhatározását azonban csak 40 évvel később árulta el nekem. Az aranyfej egy kedves film volt, amelyben kis történet keretében szépen bemutatták Magyarországot.”
A kezdő változatban még Pécsi Ildikó, Básti Lajos, Fónay Mártaszerepelt. A bemutatott filmben Buddy Hackett, George Sanders, Jess Conrad, Denis Gilmor mellett magyar részről viszonylag jelentősebb szerepet Pécsi Sándor, Makláry Zoltán, Kibédi Ervin és Ungvári László kapott, valamint mellékszereplőként Csákányi László, Darvas Iván, Garas Dezső is feltűnik.
A kritikák
Végül az elkészült filmet 1964. december 10-én kezdték játszani a mozik. A korabeli híradások szerint a győriek nagyon várták, hogy a jól ismert városrészeket, a kedvenc színészeiket a filmvásznon is láthassák. Csalódniuk kellett. A győri felvételek nagy részét ugyanis a rendezőváltozásnál kivágták, és az újraforgatott részeket máshol vették fel.
De nem csak a győriek csalódtak. Lázár István a Köznevelés1965. évi 2. számában így írt róla: „Az aranyfej néhány látványos tájképe és kedves epizódja ellenére is elkedvetlenített. Megértjük, hogy a nemzetközi piacra (s idegen pénzen) mutatós, könnyed, szórakoztató filmet kell készíteni. De ebben az együgyű meséjű, még a maga gyermeteg logikájához sem hű, rózsaszín sematizmusba mártott filmben még az épülő Erzsébet híd is csak amerikai méretű kulisszának tűnt, melyet a forgatás után gyorsan lebontanak…”
Lengyel Sándor operatőr kollégánk, filmes szakértő, egykori filmklubvezető Az aranyfej létrejöttének történelmi hátterét elevenítette fel. Annak idején édesanyja nagy filmrajongóként figyelemmel követte a győri forgatást, Sándor pedig az elbeszélései alapján több ízben is kutatta a film győri vonatkozásait, hátterét, de falakba ütközött, ködösített válaszokra bukkant. A szakember elmondta, a film a ’60-as évek elején készült, amely a Kádári kultúrpolitikában az enyhülés időszakát jelentette, a szocialista Magyarország ezzel a filmmel is demonstrálni kívánta, hogy itt minden rendben van, minden szép és jó. 1956 után ez volt az első koprodukcióban készült film. Valószínűleg finanszírozási gondok miatt cserélődött le a stáb angolról amerikaira, de máig nem sikerült pontosan kideríteni, mi volt a valós indok.
A történet a herma elrablása köré épül, amely jelképe a magyar történelmünknek, a velünk élő győri múltunknak, de az a film méltatlanul jelenítette meg a szent ereklyét – hangsúlyozta az operatőr. „Ez a film nem jó, nincs dramaturgiája, nincs íve, vontatott, nem véletlen, hogy ma nincs a köztudatban. Ezt a történetet újra fel kellene dolgozni, hiszen maga a herma a jelképével, a misztikumával, a győri helyszínekkel, krimiként akár egy hollywoodi szuperprodukció is lehetne – vélte Lengyel Sándor.