Ma, május 18-án lenne száz éves II. János Pál pápa, aki 76 évesen, egy esős, szeles szeptemberi napon, 160 ezer hívő előtt celebrált szentmisét Győrben, az Ipari Parkban.

Karol Józef Wojtyła néven született 1920. május 18-án Lengyelországban, a Krakkótól 50 kilométerre fekvő kisvárosban, Wadowicében. 1978. október 16-án választották pápává. Elődei iránti tiszteletből a II. János Pál nevet választotta. Október 22-én a Szent Péter téren mutatta be székfoglaló szentmiséjét. Homíliájában hangzott el a híres „Ne féljetek!” felszólítás.

II. János Pál volt a 264. az egyházfők sorában, 455 év óta az első nem olasz pápa, az első szláv pápa. Közel 27 éves pontifikátusa az egyik leghosszabb a történelemben. A szerdai általános kihallgatásokon több mint 17 millió ember vett részt pápasága alatt. A 2000-ben tartott nagy jubileumi évben több mint 8 millió zarándok érkezett Rómába.

A boldogok közé emelte többek között  Teréz anyát, a magyarok közül pedig Apor Vilmost és Batthyány-Strattmann Lászlót, valamint az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt. Emberismeretével, imádságával hozzájárult a közép-kelet-európai társadalmi változásokhoz, a kommunista rendszer összeomlásához, ő vezette át az Egyházat a harmadik évezredbe.

János Pál pápa – a pápák közül elsőként – két alkalommal is ellátogatott hazánkba. 1991-ben szentmisét tartott Esztergomban, Máriapócson, Pécsett és Budapesten, ökumenikus istentiszteletet mutatott be Debrecenben. A budapesti Hősök terén tartott szentmisét közel kétszázezren hallgatták végig.

1996 szeptember 6–7-én a Pannonhalmi Bencés Apátságot kereste fel és misézett Győrben.

Göncz Árpád akkori köztársasági elnök vatikáni látogatásakor hívta meg II. János Pál pápát Magyarországra, tolmácsolva Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát meghívását is. Az út apropóját a nemzeti ünnepünk, a Millecentenárium, illetve a pannonhalmi Milleneum adta. A korabeli híradások szerint a pápa szeptember 6-án délben érkezett a ferihegyi repülőtérre, ahol állami és egyházi vezetők fogadták. Délben azután a pápa helikopteren Pannonhalmára utazott, ahol Dr. Várszegi Asztrik főapát kísérte fel a szentatyát pápamobiljában Szent Márton hegyére a Bencés Főapátságba. A délután folyamán ott fogadta a pápa Dr. Göncz Árpád köztársasági elnököt és feleségét. Majd meglátogatta a Szent Adalbert otthonban az idős és beteg szerzeteseket. Az este folyamán a Főapátság templomában zártkörű vesperás volt, melyen elsősorban szerzetesek vehettek részt.

Másnap 10 órakor a győri Ipari Parkban felállított oltárnál 160 ezer magyar, osztrák, német, horvát, cseh, szlovák és román zarándok előtt Pápai Lajos győri megyéspüspök köszöntötte a Szentatyát. A szabadtéri ünnepi szentmisén Magyarország lelki és érzelmi megújulásáért imádkozott a pápa. A Magyar Püspöki Kar képviselőivel a győri püspöki palotában elköltött ebéden találkozott. Délután a Győri Székesegyházban az egyházmegye 1000 képviselője várta: papok, szerzetesek, egyházközségi képviselők, hitoktatók mellett iskolák és szociális intézmények vezetői. Apor Vilmos mártír püspök sírjánál imádkozott, majd még aznap este visszatért a ferihegyi repülőtérre és elhagyta országunkat.

A győri pápalátogatás emlékét az egykori szentmise helyén kereszt őrzi, Lebóo Ferenc éremművész pedig aranyozott emlékérmet készített. A Szentlélek-templom előtti téren a pápa bronzból készült szobra látható, valamint két emléktábla és a róla elnevezett tér őrzi emlékét Győrben.  A székesegyházat II. János Pál pápa 1996-os győri látogatása során bazilika rangjára emelte.

2005. április 2-án, az Isteni Irgalmasság vigíliáján halt meg. Azokban a napokban zarándokok milliói érkeztek Rómába. Temetésére április 8-án került sor. Utóda, XVI. Benedek pápa 2011. május 1-jén avatta boldoggá, és ünnepét október 22. napjára jelölte ki, 2014. április 27-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapján avatták szentté II. János Pál pápát.

Összeállította: Földvári Gabriella