Az Oxygen Media munkatársa, Meronka Péter kapta a Gyulai István-díjat, amely a sportújságírók körében igencsak jegyzett elismerés.

„Kicsit meg vagyok most hatódva, hogy a Magyar Sportújságírók Szövetsége majd 30 éves sporttal töltött munkámat Gyulai István-díjjal ismerte el” – kezdte Meronka Péter a Facebook oldalán, majd így folytatta:

„Mikor még kisgyerek voltam és az ő közvetítése mellett néztem például az atlétikai versenyeket, élmény volt hallgatni és szerintem sokan gondoltunk arra, hogy bárcsak mi futnánk ott a köröket.

Köszönöm Pálfalvi Gábornak a méltatását, nyilán ő pontosan tudja, hogy mennyire fontos számomra a győri sport és milyen szerencsés vagyok, hogy sportrajongóként én számolhattam be korábban a Revita TV-ben és most már 16 éve a Győri Hírek & Magazin – Oxygen Media rádiós, tv-s és internetes felületein a sok-sok emlékezetes eseményről – ma is ugyanolyan lelkesedéssel és szenvedéllyel, ahogyan a pályám elején.

Jó volt látni, hogy a MSÚSZ milyen sok területről választott díjazottat, és nem feledkeztek meg arról sem, hogy a fővároson túl is van sportélet.

Miután mindenki lehetőséget kapott, hogy pár szót mondjon az elismerés átvétele után, én arra bíztattam a jelenlévő kollégákat, hogy ha lehet ne csak a labdarúgásra és az olimpiai sportágakra figyeljenek, hiszen ahogy én rengeteg nagyszerű embert, történetet és sporteredményt ismerhettem meg az erősember sport, a maratoni kajakozás vagy a tájfutás világából, úgy biztos vagyok benne, hogy még sok, kevésbé a figyelem középpontjában lévő sportág megérdemli, hogy reflektorfényt kapjon.

Hajrá Győr! Hajrá magyarok!” – zárta Meronka Péter.

Gratulálunk Pepe!

Pepe – mert hogy mindenki így ismeri Győrben – tényleg egy igazi, csupaszív média szakember, aki fáradhatatlan és roppant lelkes. Úgy képes beszélni erről a hivatásról, ahogy ma már kevesen. Pedig sokat megélt, tapasztalt róka már, ahogy mondani szokás. Akár bele is fásulhatott volna a rengeteg munkába, amely bár kívülről roppant csillogónak tűnik, ám valójában korántsincs így. Kemény meló ez, nap mint nap, sok-sok mindennek kitéve az újságírót. Pepe derűje és szakma iránti szeretet azonban példás, irány mutathat minden fiatalnak, aki érdeklődik a média világa és a sportújságírás iránt.

Jó vele beszélgetni, mert a tudása mellett humora is közismert. Nyílt személyiség, aki tudja még, mit jelent az újságírók közötti bajtársiasság. Sajnos egyre kevesebb olyan fazon van már, mint a Pepe… Mert ő még azt is bátran beismeri, ha hibázik, hisz nem robot. Nemrég az ETO szurkolók előtt vállalta be, hogy ő szúrta el: rossz stream-re nyomott, így sokan lemaradtak a meccs elejéről, gólokról. Merthogy Pepe közvetíti a legtöbb ETO meccset is a klub Youtube csatornáján. Bevállalta, hogy hibázott, ezt az őszinteséget pedig értékelték a szurkolók. Hiszen csak az nem követ el hibát, aki nem dolgozik. Pepe pedig dolgozik, rengeteget. Mesélték, volt, hogy szinte napokig nem jött ki a stúdióból, annyira belemerült valamibe. Nem érdekelte, hogy már megjelent a borosta az arcán, s hogy már fésülködni is illene: csak a cél lebegett a szeme előtt: a legjobbat kihozni abból, amibe belefogott. Ebből a hozzáállásból is egyre kevesebbet tapasztalni.

Évtizedekkel ezelőtt egy utcai találkozás alkalmával ő mondta nekem: miért nem próbálkozom a rádiózással, jó hangom van, ilyen női hangok kellenek. Az újságírást választottam, de ezek a figyelmes, lelkesítő szavak még most is sokszor eszembe jutnak. Mert Pepe ilyen. Őszinte, sokszor vagány és roppant mód szerethető. Akkor is, ha néha már az idegesítés határát súrolja a lelkesedésével. Mert emlékszem, egy kézilabda meccsre úgy sétált be a sajtóhelyre, hogy a hóna alatt egy hatalmas asztali gép volt, a laptopok világában. Mindenki csak nézett, hogy ennek az embernek meg mi a baja?! Már nem emlékszem mi volt pontosan az ok, a lényeg az, hogy Pepe megoldotta, mert olyan nincs, hogy nincs közvetítés, vagy tudósítás. Nem fanyalgott, hanem a megoldást kereste, s rendszerint meg is találja. Akkor is, ha az kissé szokatlan, vagy netán extrém. Ő ilyen, mindenki ilyennek fogadta el…

Pepe rajong a sportért, s tényleg nem csak a népszerű sportágakért. Az erős emberek versengését általa kezdtem el nézni, mert megismertem a hangját –„Jééé, ez a Pepe!” – s bár nem vagyok rendszeres követője, de mindig Pepe jut róluk az eszembe. Őt ismerni azt is jelenti, hogy szélesedik a látókörünk, kitágul a szakmai érdeklődésünk. Nagyjából ha akarjuk, ha nem, ő hat ránk!

Ha valaki, akkor Meronka Péter Pepe megérdemelte a Gyulai István-díjat. S Győr is megérdemli Pepét. Mi pedig bár nem vagyunk közvetlen kollégák, de én roppant büszke vagyok rá, hogy olyan emberekkel alkothatom a győriek sajtós csapatát, mint Meronka Péter.

S szerintem ezt minden mádiában dolgozó munkatárs nevében mondhatom! Gratulálunk Pepe!

Fotó: Meronka Péter Facebook/Cseh Péter és Halmágyi Zsolt