Győr vitézségét 1598 óta számtalan kereszt hirdette szerte Európában. II. Rudolf császár ugyanis rendeletben kötelezte uralma alá tartozó városait: állítsanak keresztet a győri vég visszafoglalásának emlékére. Ma Alsó-Ausztriában 31 ,,Raaber Kreuz” őrzi a vaskakas kukorékolását, Győrben azonban nem volt egy sem. Mindeddig…

Az Európában fellelhető Győr-kereszteken mindenhol ugyanazt a feliratot olvashatjuk: „Adjunk hálát Istennek, hogy visszafoglalhattuk Győr várát.” Az egységes szöveg a keresztek készítésének idejében nem is lehetett kérdés, hisz maga a birodalom császára, II. Rudolf rendelete alapján készítették el a kőfaragók. Az emlékművek több mint négyszáz éve állnak a városokban vagy épp az utak mentén. Tisztán és karban tartják őket. A legtöbbjének tövében friss virágot is talál az arra vetődő, ám abban a városban, ahol az esemény megtörtént, mindeddig egyetlen kereszt sem hirdette Pálffy és Schwarzenberg dicsőségét.

A királyi várossá válásának 750. évfordulóját ünneplő Győr azonban változtatni akart ezen. Tavaly júliusban elindult egy csapat a polgármester vezetésével: nézzük meg a Raaber Kreuzokat. A négynapos alsó-ausztriai túrán 31 keresztet találtak, lefotózták és levideózták, dokumentálták mindet.

A program azonban itt nem ért véget. Dr. Dézsi Csaba András polgármester úgy vélte, méltatlan a győztes városhoz, hogy nincs saját hálaadó keresztje. Megbízta Lebó Ferenc szobrászművészt, készítsen a közel 400 éves keresztekhez hasonló, méltó emléket a győri vár visszafoglalásának emlékére.

A szobor elkészült. Oszlopfőjére a Hálaadó Krisztus alakját, valamint a győri címerben is szereplő Szent István diakónust, két oldalára pedig a győztes hadvezéreket álmodta az alkotó. Az oszlopfő felett a világot jelképező gömb, a félhold, a kettős kereszt, és mindezek tetején a bronzkakas kapott helyet.

,,Amikor megláttam, az egy igazi ,,hűha” érzés volt. Gondoltam, hogy szép lesz, hisz Lebó Ferenc alkotásai mindig meghökkentik a nézőt, ám ez sokkal szebb, mint vártam. A kereszt szerintem méltó helyen lesz a városháza előtt” – mondta a polgármester.

Az emlékoszlop alkotója, Lebó Ferenc méltó emléket kívánt állítani a város királyi várossá válásának 750. évfordulójára.

„Az érckakas legendája hozzátartozik a megyeszékhely legendáriumához. Győr visszafoglalása a töröktől világraszóló esemény volt. Ezért is tettünk egy világgömböt a kompozíció alá, megjelennek rajta a Győr-keresztek hagyományos motívumai. A vaskakas múzeumban őrzött korabeli példánya gyakorlatilag megegyezik a szobron láthatóval, ám különbség, hogy ez nem lemezekből készült, hanem egy plasztikát készítettünk az eredeti mintájára.”

A győri Raaber Kreuz hét méter magas lesz, várhatóan június 5-én kezdik felállítani a városháza előtt, és június 20-án, ünnepélyes keretek között adják át a városlakóknak, örök emléket állítva annak a pillanatnak, amikor egy érckakas hangja végleg kiűzte a törököt Nyugat-Magyarország legnagyobb erősségéből, Győr várából.

Négy évszázad távlatából újra megszólal tehát a vaskakas, hogy egyesítse az itt élőket: közös a múltunk, közös a jövőnk is…

A szobor bemutatóján a Győr+ Média televíziós stábja is részt vett.

Szerkesztő: Németh Boglárka