A Győr Városi Levéltár újraindulásának 30. évfordulóját ünnepelték ma délelőtt a szakmabeliek és az érdeklődők.
Az önkormányzat nevében dr. Pergel Elza köszöntötte a megjelenteket. Az alpolgármester rövid történeti áttekintést adott az elmúlt 300 év történéseiről. A fontos iratok intézményes megőrzése azonban ennél is régebbre nyúlik vissza.
Győr 1743-ban ismét megkapta a szabad királyi város címet Mária Teréziától. Ezzel a városi dokumentumok biztonságos nyilvántartása, őrzése iránti igény és kötelezettség is megnőtt. A feladat mintegy fél évszázadra az aljegyző kezébe került. A növekvő archívum újabb lépéseket sürgetett. Az iratanyag ismételt rendezése után a régi, de kevéssé fontos anyagokat 1836-ban egy újvárosi épületbe szállították. A munkához szükség volt egy kizárólag ezzel a feladattal foglalkozó személyre. Ekkor nevezték ki a város első levéltárnokát.
Az új városháza megépítése után a levéltár is odaköltözött, közben az iratanyagot újból átrendezték. A tanácsrendszer idejében, 1950-től az önálló helyi levéltárak, így a győri is megszűnt, megyei intézmény égisze alatt működött tovább. A rendszerváltozás után, 1993 októberében az akkori polgármester, Kolozsváry Ernő alapította meg az új városi levéltárat, mely 1994 óta működik a Rákóczi Ferenc utcai épületben. Ma közel 3650 irat-folyóméternyi anyagot őriz Győr múltjáról. A modern igényekhez igazodva jelenleg is folyik a dokumentumok digitalizációja.
Az alpolgármester köszönetet mondott Bana József nyugalmazott levéltárigazgatónak, aki „segítőkész motorja a győri kulturális, történelmi, szakrális eseményekhez beszerzendő tudáshoz való hozzájutásnak”. Dr. Pergel Elza jó munkát és sikereket kívánt az intézmény jelenlegi vezetőjének és dolgozóinak.
Ezt követően Bagi Zoltán Péter igazgató beszélgetett a harminc éves levéltár újraalapításában résztvevő szakemberekkel. Bana József, Borbély János és Pátkai Tivadar felidézték a „hőskort”, amikor a szellemi tevékenységen kívül kemény fizikai munkájukra is szükség volt az új épület berendezéséhez, iratanyaggal való feltöltéséhez, a dokumentumok költöztetéséhez. Szóba kerültek az intézmény önálló kiadványai, köztük a legjelentősebb, a Győri Tanulmányok című tudományos szemle.