A Győri Járásbíróság elsőfokú ítéletében W. K. I. vádlottat kifosztás, testi sértés, személyi szabadság megsértése bűntettében és információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettének kísérletében találta bűnösnek, amelyek miatt három év – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte.

A bíróság rendelkezett arról is, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, valamint vagyonelkobzást is elrendelt a vádlottal szemben 57.000,- forint erejéig.

Az elsőfokú ítélet tényállása szerint a vádlott 2018 áprilisában találkozót beszélt meg a sértettel Halásziban. A vádlott és a sértett a vádlott garzonlakásába mentek, ahol a vádlott minden előzmény nélkül több alkalommal arcon ütötte, majd arcon térdelte a földre esett sértettet. Ezt követően felszólította a sértettet, hogy menjen fel az emeleti szobába, ahol arra utasította, hogy értékeit vegye elő. A vádlott a sértett bankkártyáját, a nála lévő 7.000,- Ft készpénzt és mobiltelefonját magához vette, a sértett egyéb dolgait egy nejlon táskába rakta, majd bezárta a szoba ajtaját, és egész éjszaka nem nyitotta ki azt, az éjszakát a vádlott és a sértett együtt töltötték a szobában. Másnap délelőtt a vádlott távozott a szobából, azonban annak ajtaját továbbra is bezárta, a sértettet nem engedte ki, és a sértett bankkártyájával Halásziban egy bankautomatából készpénzt próbált felvenni, de mivel a bankszámlán pénz nem volt, nem járt sikerrel. A vádlott ezt követően hazament, majd délután ismét távozott a lakásból, a sértettet azonban továbbra sem engedte ki. A sértett végül a szoba ablakán keresztül a tetőre mászott, onnan lejutott a ház udvarába, kimászott a kerítésen át az utcára, és egy ott parkoló autó utasaitól kért segítséget. A sértett a vádlott 43-as méretű cipőjében távozott a lakásból, kabátját, táskáját, cipőjét a vádlott lakásában hagyta.

Az előkészítő ülés az új büntetőeljárási törvény által bevezetett jogintézmény, amely a tárgyalás előkészítése érdekében tartott nyilvános ülés. Az ülésen ugyanakkor az eljárási törvény által előírt feltételek teljesülése esetén ítélet is hozható. Amennyiben a vádlott a bűnösségét a vádirati tényállással egyezően beismeri és lemond a tárgyalás jogáról, a bíróság ezt a nyilatkozatát végzésével jóváhagyja, további bizonyítást a tényállásra nézve nem vesz fel, majd ítéletet hoz.

Ebben az esetben a vádlott a cselekmény elkövetését az előkészítő ülésen elismerte és lemondott a tárgyalás jogáról, ezért a bíróság már csak a büntetés kiszabási körülményeket vizsgálta.

A bíróság ítéletének indokolása szerint súlyosító körülményként kellett értékelni a terhelt oldalán a bűnhalmazatban történő elkövetést és a vagyon elleni bűncselekmények számának jelentős megnövekedését is. A büntetés kiszabása során ugyanakkor enyhítő körülményként értékelte a bíróság, hogy a vádlott az elkövetéskor büntetlen előéletű volt, a bűncselekmény elkövetését elismerte, és azt megbánta, továbbá, hogy a vádlott személyiségzavarban szenved, amely az elkövetéskor is fennállt nála, és az egyik bűncselekmény kísérleti szakban maradt.

Az ítélet jogerős.

Forrás: Győri Törvényszék