Az európai politikai térben egyre inkább megerősödnek a jobboldali, az eddigi EU politikával kritikus hangot megütő pártok, melyek június végén egy közös európai parlamenti frakció létrehozásával megkezdték az egységbe tömörülést.
E gondolatokkal kezdte Hajdú András, az MCC Politikatudományi Műhelyének kutatótanára szeptember 27-én a Kutatók Éjszakája során tartott szakmai beszélgetésen a győri MCC-ben. A pódium-beszélgetés során választ kaphattunk olyan társadalmi, gazdasági és politikai kérdésekre, melyek a következő öt év során alapjaiban fogják meghatározni hazánk és egyben az Európai Unió jövőjét, egyben determinálják hazánk helyzetét az európai és globális folyamatokban.
Hajdú András kifejtette, hogy hazánkban idén június 9. fontos dátum, hiszen az európai parlamenti választásokkal egy időben helyhatósági, önkormányzati választásokat is tartottak, mely választási eredmények két szempontból is meghatározzák a következő öt év hazai és európai politikai mozgásterét. A szakértő elmondta, hogy ilyenkor mindig fontos látni azokat a társadalmi és gazdasági folyamatokat, valamint szavazói motivációkat, melyek a választási eredmények hátterében húzódnak meg. Az elmúlt öt éves ciklus nagy kihívásokat hozott mind a hazai, mind az európai döntéshozók számára. Elég csak a 2020-ban kirobbant Covid-pandémiára, vagy a szomszédunkban két és fél éve dúló orosz-ukrán háborúra gondolnunk.
Ezeknek a válsághelyzeteknek aztán olyan tovagyűrűző hatásaival szembesült Európa, melyekre évtizedekre visszamenőleg nem volt példa, ezért a kezelésük, illetve megoldásuk is új kihívások elé állították az egyes kormányzatokat. A visszaeső gazdasági termelés, a hónapokig tartó karanténhelyzet, a drasztikusan megugró energiaárak mind rányomták bélyegüket az idei választások kimenetelére. Az európai politikai térben tapasztalhatunk eltolódást a jobboldali pártok irányába, mely minden bizonnyal szavazói reflektálás a megoldatlan európai migrációs folyamatokra, a kedvezőtlen gazdasági környezetre, valamint az elhúzódó háborús helyzetre. Az Európai Parlamenti választások itthon nem tartogattak nagy meglepetéseket, talán mondhatjuk, hogy „papírforma” szerint alakultak az eredmények.
Az ellenzéki oldal tekintetében ugyan beszélhetünk strukturális változásokról, azonban ez az országos összképen jelentősen nem változtatott. Az önkormányzati választásokra vonatkozóan Hajdú András elmondta, hogy az ottani eredmények tekintetében inkább a személyi kérdések és kevésbé a párthovatartozás a döntő szempont, mely nagyon érdekes konstrukciókat tud kialakítani az egyes településeken. Itt gondoljunk megyeszékhelyeinken vagy akár a fővárosban kialakult politikai struktúrákra, ahol nem egy esetben eltérő pártok alakítják a közgyűlést és adják a polgármester személyét. A sikeres városvezetés érdekében azonban meg kell tudni találni a közös együttműködés lehetőségeit, melyhez sok esetben érdekegyeztetésekre van szükség.
A kutatótanár a beszélgetés végén elmondta, milyen jelentős választások várhatóak még az idei év során a szomszédságunkban. Az elmúlt vasárnap Ausztria választott, míg november végén, december elején Romániában fog sor kerülni sorsdöntő választásokra, hiszen ott parlamenti és államelnöki választásokat is tartanak. Utóbbit kiemelt figyelemmel kíséri a hazai nyilvánosság, hiszen a helybéli magyar kisebbség számára e választások adják meg a következő öt év érdekérvényesítő képességét.
Az MCC győri központja hétről hétre kínál izgalmas szakmai programokat az érdeklődők számára. A következő előadás 2024. október 8-án 16:00-kor lesz Elrabolt alkotmányok: a bíróságok szerepe és korlátai az alkotmányok értelmezése során címmel, mely során Samuel Koenes, a Müncheni Jog és Szabadság Kör vezetője tart előadást. Szeretettel várjuk az érdeklődőket!
Forrás: Széchenyi István Egyetem