Ezredszer is elmesélt régi történetek, folyton ugyanazok a kérdések. Rendkívül fontos témával folytatódott a nyári szünet után a győri Alzheimer Cafe csütörtökön este a Danubius Hotel Rábában.
Az este előadója ezúttal Némethy Veronika, a győri Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény nappali ellátások szakmai vezetője volt. A szakember számtalan hétköznapi példát felhozva, közérthető formában mesélt az egyik legnehezebb témáról, az időskori szellemi hanyatlásról, a demenciáról, arról, milyen kezdeti jelei vannak, és hogy súlyosbodása esetén hogyan kommunikáljunk családtagjainkkal.
A demencia korai jelei közé tartozik a beszédben az úgynevezett helyettesítő szavak használata és gyakoribbá válása, mint például – izé, valami, dolog – amikor a beteg már nem képes megnevezni egy-egy konkrét dolgot, tárgyat, mert egyszerűen nem jut eszébe a neve. Szintén gyakori tünet az ugyanazoknak a régi történeteknek a rendszeres elmesélése, illetve ugyanazoknak a kérdéseknek az ismételt feltétele, amikor a hozzátartozónk elfelejti, hogy valamilyen kérdést már többször megbeszéltünk vele.
Súlyosabb stádiumban sajnos az idős demens embereknél gyakori, hogy az elhunyt szüleiket és az édesanyjukat keresik, és bár otthon vannak, haza akarnak menni. Az este egyik leggyakrabban elhangzó hívószava és tanácsa ebben az esetben is a türelem volt. Némethy Veronika felhívta rá ugyanis a figyelmet, ha kioktatjuk vagy gyerekként bánunk az időskori demenciában érintettekkel, ők ezt érzékelik és magukba fordulnak, bezárkóznak, nem kezdeményeznek kommunikációt, ami tovább ront az állapotukon.
Az előadó kiemelte: a demens emberek egy másik valóságban élnek, amely számukra épp oly valóságos, mint a miénk. Amikor pedig ezzel kíméletlenül szembesítjük őket (a mama már tíz éve meghalt, ne keresd), fájó sebeket téphetünk fel, hiszen az érzelmeik nagyon is valóságosak és erősek, éppen ezért a dühös és szomorú reakciók is nagyon gyakoriak.
De mi lehet akkor a megoldás, és hogyan lehet – ha nem is megállítani – de legalább lassítani az időskori elbutulással együtt járó kommunikációs problémákat?
A szakember elmondta: a szemkontaktus tartása, a dicsérő szavak, egy mosoly, egy ölelés, a biztonságérzet és a szeretet megadása a legfontosabb dolog, amivel a betegség lefolyását lassíthatjuk. A kommunikációban használjunk egyszerű, rövid szavakat, a beteg helyett ne fejezzük be a mondatokat, inkább kérdésekkel segítsük neki elmondani, mire is gondol pontosan. Nagyon jó módszer, ha úgy kezdeményezünk kommunikációt, hogy valamiben segítségét kérjük a demens szerettünknek. Például ebéd előtt segítsen hajtogatni a szalvétákat, pucoljon meg egy szem krumplit. Rendkívül jó hatása van az olyan dolgok felidézésének, amit idős szerettünk korábban kedvelt: ha például érdekelte a rajzolás, rajzoljunk vele, régi kedvenc hobbijáról is kezdeményezhetünk beszélgetést, de a közös rejtvényfejtés is hasznos. Plusz érzelmi töltete miatt pedig a zenehallgatás és az éneklés az egyik leghatékonyabb módszer.
Az est házigazdája, dr. Varga Gábor pszichiáter főorvos megerősítette az elhangzottakat egyúttal felhívta rá a figyelmet: az időskori szellemi hanyatlás terápiás lehetőségei nagyon szűkösek, gyógyszeres kezelése igen korlátozott, és személyenként nagyon eltérő hatásfokú.
A leghatékonyabb terápia a demencia lassítására a család, a kommunikáció és a támogató környezet.
Némethy Veronika aláhúzta: amennyiben a betegeknél már hallucinációk jelentkeznek, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Egyúttal felhívta rá a figyelmet, hogy Győrben, az EESZI nappali ellátásában lehetőség van járóképes demens emberek napközbeni elhelyezésére, ami nagy segítséget jelent az érintett családoknak. Végezetül elhangzott: szeptember 21-én idén is lesz Alzheimer Séta Győrben, amelyre minden érdeklődőt nagy szeretettel várnak.
A győri Alzheimer Cafe következő találkozója október 5-én, csütörtökön 17 órától lesz a Rába Hotelben. A rendezvény nyilvános és ingyenes.
Korábban a témában: