„Mindenki tegye meg ott ahol él, amit tud!” A globális környezeti kihívásokra, a fenntarthatóság felé vezető úton helyben is megtalálhatjuk a válaszokat. Erre irányították a figyelmet szakértők, akik azt vizsgálták, hol tartunk a fenntarthatóság felé való átmenetben?

Az Országgyűlés 2013 márciusában 2024-ig terjedő időtartamra elfogadta Magyarország Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiáját (NFFS). A készítő Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) az Országgyűlés döntésének megfelelve 2015 óta minden második évben értékeli Magyarország helyzetét a fenntartható fejlődés sajátos értékrendje és szempontrendszere alapján.

A Hetvenkét Tanítvány Mozgalom online konferenciasorozatot indított, hogy megismertesse az NFFS harmadik jelentését, s hogy ennek tartalmát megpróbálják a helyi viszonyokra alkalmazni.

A konferencia résztvevői azokra a kérdésekre keresték a választ, hogy hol tart ma Magyarország a fenntarthatóság felé való átmenetben, illetve hogy hol tart az úton Győr, Pannonhalma és a térség? Tudjuk-e, hogy mit tehetnek egyes települések, közösségek ebben a folyamatban?

Lajtmann Csaba, a Reflex Környezetvédő Egyesület munkatársa, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség elnöke elmondta, óriási paradigmaváltásra van szükség, ami az élet minden területét érinti. Hangsúlyozta a zöldterületek növelésének fontosságát, szerinte ezek javára le kellene mondani bizonyos beruházásokról. Tudomásul kellene venni, hogy a fa érték, a klímaváltozás folyamatában fontos szerepük van.

Lajtamnn Csaba azt javasolta, külföldi mintára létre kellene hozni a levéltárba vett fák jegyzékét, amiben nyilván lehetne tartani a fák korát, a rajta elvégzett beavatkozásokat, az allergénjeit.

De nemcsak fák fontosak, hanem a városi mezők is. Ezek sok szennyező anyagot kötnek meg, életteret, táplálkozási területet adnak a beporzó rovaroknak. Észre kell venni, hogy ha egy területen magasra nő a fű, benne a virágok, akkor az a terület – ha nincs benne allergén növény – hasznos, nem gazos. Budapesten van már ilyenre példa, s Győrben is tapasztalható rá nyitottság.

Rosta S. Csaba építész, a 10 millió fa mozgalom győri közösségének képviselője is a szemléletváltás fontosságát emelte ki. Azt mondta, mint építész az ő szakmájára is érvényes a változás szükségessége. Kifejtette, társadalmi igény van az épületek születésére, ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy lehetőleg ne vegyünk el a zöldből. Felelős építész magatartást szorgalmaz, amiben az oktatás szerepét is hangsúlyozta.

Mit tud egy építész tenni? – tette fel a kérdést. A régi épületeket felül lehet írni, új életet lehet beléjük költöztetni. Ez nehezebb feladat, mint egy zöldmezős beruházás, de nagy kihívást jelent. Tervezzen megújuló energiát az épületeibe – sorolt néhány példát.

Mint a 10 millió fa mozgalom győri közösségének képviselőjeként arra mutatott rá, hogy jól működik a faültetési program a városban. Azt mondta, gondolkodnak egy szponzormozgalomban, aminek célja, hogy örökbe fogadhatók legyenek a fák, gondozva legyenek addig, amíg megerősödnek, hogy biztosítva legyen a lehetőségük a hosszú életre.

A konferencián részt vett Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát is. „Nem tudunk eltekinteni a ténytől a koronavírus világszerte megtorpanásra késztette a gazdaságot. Adódik a kérdés, folytatható-e az élet úgy, ahogy eddig csináltuk?” – vetette fel a kérdést a főapát. Rámutatott, a járvány egyetlen pozitív hozadéka, hogy elgondolkodásra lett kényszerítve az emberiség.

Hortobágyi Cirill azt mondta, a pandémiától függetlenül is komoly kihívásokkal kell szembenéznie a világnak: a klímaváltozással, az édesvízhiánnyal, biodiverzitás szegényedésével, termőtalaj erózióval és szennyeződéssel.

Összetett folyamatok állnak a globális problémák hátterében. Az utolsó két évszázad alatt az emberiség létszáma nyolcszorosára nőtt, ennek következménye az lett, hogy a gazdasági tevékenység a százszorosára nőtt, ennek pedig az lesz, hogy a szárazföldi felszín nagyobb része kultúrtáj lesz, iparszerű mezőgazdasági monokultúrák száz hektárok egyetlen növényfajjal beültetve. Ezek hatására csökkenni fog a biodiverzitás, rengeteg faj pusztulhat ki. Mindez lecsapódik a klímában, a vízben és a talajban – vetítette előre Hortobágyi Cirill.

Szerinte a globális problémákra tudunk lokális válaszokat adni. Szemléletformálás, ismeretterjesztés, s példamutatás kell.

A Pannonhalmi Apátság az elmúlt évben indította el a Zöld böjt névre keresztelt kezdeményezését. Ennek lényege: Takarékoskodj az energiával!, Tudatosan vásárolj!, Tölts több időt a természetben!, Táplálkozz egészségesen! és Tekints magadra teremtményként! Ennek követésére biztatott a főapát.

Hozzátette, az apátságot átállították biomassza fűtésre, ami által a földgázfelhasználásuk radikálisan csökkent. Tovább folytatják a megújuló energia bevezetését a villamos energia terén is. Van egy nyertes pályázatuk, aminek már elkezdődött a kivitelezése, végeredménye pedig az lesz, hogy a főapátság villamos energia fogyasztásának 90 százalékát saját maguk tudják majd előállítani.

„Azt mondom: álljunk bele, kezdjük el!” – hangsúlyozta Hortobágyi Cirill. Hozzátette, ha valamit tettünk, mutassuk be, mert a példa ragadós. „Mindenki tegye meg ott ahol él, amit tud.