A Győri Járásbíróság társtettesként, fegyveresen elkövetett rablás bűntettének kísérlete miatt három év – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte a vádlottat. A bíróság rendelkezett arról is, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon, de legkevesebb három hónap kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az elsőfokú bíróság kötelezte továbbá a vádlottat a több mint százezer forint bűnügyi költség viselésére is.

Az elsőfokú ítélet által megállapított tényállás szerint a vádlott még 2010. júniusában megjelent az idős sértett lakásánál, bekopogott, majd miután a sértett ajtót nyitott, a vádlott és a társa az ajtónyíláson bedugta a lábát és a sértettet hátralökve beléptek az előszobába. A vádlott társa hátulról átölelte a sértett nyakát, bal kezével pedig egy pisztolynak látszó tárgyat szorított a mellkasához – írja közleményében a Győri Törvényszék.

A sértett sikítására odaszaladt a nappaliból férje, aki a lépcsőházba menekült segítségért. A sértettet ezután a vádlott kilökte a folyosóra, majd az ajtót becsukták és társával körülbelül egy percig a lakásban értékek után kutattak. A vádlott és társa ezután értékek nélkül távozott a lakásból, a lépcsőház bejárati ajtajának ablakát kitörték és elfutottak a helyszínről. A vádlott társának bűnösségét a Győri Járásbíróság 2015-ben állapította meg, míg a vádlottal szemben 2019. decemberében emelt vádat a Győri Járási Ügyészség.

A büntetés kiszabása során a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe mindenekelőtt, hogy a cselekmény elkövetése óta jelentős időmúlás történt, továbbá azt, hogy a vádlott fiatal felnőttként követte el a vád szerinti cselekményt. A bíróság az enyhítő körülmények körében tekintettel volt a vádlott büntetlen előéletére, valamint arra, hogy a cselekmény kísérleti szakban maradt. A vádlott egy kiskorú gyermek neveléséről gondoskodik, amelyet szintén értékelni kellett a büntetés kiszabási tényezők között.

Az ítélet ellen az ügyészség a vádlott terhére, súlyosabb büntetés kiszabása iránt fellebbezést jelentett be, míg a vádlott és a védője három nap gondolkodási időt tartott fenn nyilatkozata megtételére.