Javában zajlanak a győri, magyar kultúra heti programok, ezúttal online. A városi levéltár videós összeállításából megismerhetjük a város múltját a királyi kiváltságok 750. évfordulója alkalmából.
A video elején a Győri Városi Televízió fiatalon elhunyt egykori tévés szerkesztő-műsorvezetője, Pozsgai János ajánlja a nézők figyelmébe azt az összeállítást, amely az önkormányzat múltjába enged betekintést. A film narrátora Hőgye Attila, egykori rádiós, tévés szerkesztő, aki már szintén nincs közöttünk.
A visszapillantás 1271-től kezdődik, amikor is Győr a királyi városok sorába emelkedett. Ez azt jelentette, hogy szabadon választhatta bíráját és 12 esküdtjét, önállóan intézhette a város lakóinak közigazgatási és peres ügyeit. A XIV-XV. század fordulóján Győr elvesztette kiváltságait, és a mezővárosok sorába süllyedt. Ezt követően a földesúré, a püspöké, a káptalané lett a döntő szó. Fejenkénti adót vetettek ki és különböző terheket róttak a lakosságra. A XVI. században Győr végvár, a dunántúli főkapitányság székhelye lett. 1594-től 1598-ig a vár török megszállás alá került, csak 1600-ban indulhatott meg ismét az élet.
A közigazgatás újraindításakor Szegi Szőcs Gergely bírósága alatt munkáját megkezdő tanácsnak a legfontosabb teendője, hogy a kiváltságait visszaszerezze. Ez nem sikerült. II. Mátyás 1609-ben azonban 8 privilégiumot adott a városnak. Ezzel Győr szabadalmas mezővárossá vált.
Mária Terézia 1743. március 6-án újra szabad királyi városi rangra emelete Győrt. A reformkorban Győr az ország egyik jelentős gazdasági és kulturális központja, lelke és koronája volt a magyar városoknak.
A polgári kori magyar közigazgatás alapjait az 1848-as törvények rakták le, amelyek nyomán létrejött a független felelős minisztérium, és megtörténtek az első lépések a polgári igényű, helyi közigazgatás megszervezésére. Az abszolutizmus megállította ezt a fejlődési folyamatot és csak az 1867-es kiegyezés után nyílt lehetőség a polgári közigazgatás kidolgozására, életbeléptetésére.
A további részletekről itt tudhatunk meg többet: