Hogyan készült ötven évvel ezelőtt Győr királyi várossá nyilvánításának 700 éves évfordulójára, amit 1971-ben ünnepeltek? - kérdeztük Bagi Zoltán Péter városi főlevéltárost, aki a Levéltári Napon tartott a témáról előadást.

Már hét évvel a jubileum előtt, 1964. szeptemberében volt egy tanácsülési végzés, amely felkérte a végrehajtó bizottságot, hogy a 700 éves évfordulót szervezze meg. Akkor még egy monográfia elkészítésében gondolkodtak az akkori tanácstagok. Módos Dezsőnét jelölték ki, hogy állítson össze egy 12 tagú testületet, ami elkezd dolgozni a szervezésen.

Azt tudnunk kell: 1943-ban volt a 200 éves évfordulója, hogy Mária Terézia szabad királyi városi rangot adott Győrnek. Tulajdonképpen ezt szerették volna felülmúlni, s egy másik ünnepet is teremteni ezzel a 700 évvel.

1967. végén terjesztette elő ez a bizottság azt a tervezetet, amely már egy széles körű programsorozatot vázolt föl a cigarettapapírtól a bélyegen át a tudományos ülésszakokig, a felolvasó esteken át a nyári eseményekig. Ekkor kezdett működni a vízi színpad, szinte az előképe volt az ünnepségnek. Monográfia nem lett, de a város történelméről elkészült egy munka, amit a kor avatott történészei írtak meg. Felújították a belváros jelentős részét és elkészült az új megyeháza. Az előtte kialakított téren pedig felavatták a város kiemelkedő eseményeire emlékeztető domborművet, Mikus Sándor alkotását, mely 1992-ig állt azon a helyen.

A városháza aulájában is elhelyeztek egy sztélét és díszkivilágítást is kapott a város. A jeles alkalomra kapta meg Győr a megyei jogú város rangot, ötödikként az országban, s szintén ekkor alapítják meg a Pro Urbe díjat.