A farsang vízkereszt napján, január 6-án kezdődik és a húsvétot megelőző negyvennapos böjtig, hamvazószerdáig, idén március 2-ig tart.

A farsang zajos mulatságait ősi hiedelem hívta életre. A középkorban azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó hónapjaiban, amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák, a Nap elgyöngül, a gonosz szellemek életre kelnek. A gonoszt vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással, boszorkánybábuk elégetésével akarták elűzni.

A halál, a rossz, a hideg ellen öltöztek ijesztő jelmezekbe az emberek. Az első maskarások halottas menetet utánozva vonultak, majd eltemették a telet és dáridót csaptak. Magyarországra a németek hozták a farsangi szokásokat, már Mátyás udvarában rendeztek álarcos vigasságokat. II. Lajos király állítólag ördögnek öltözve táncolta végig a bálokat.

A legismertebb álarcos, jelmezes alakoskodás hazánkban a mohácsi busójárás, Európában a velencei karnevál, a nagyvilágban a riói fesztivál. Győr sem szűkölködik farsangi mulatságokban, ilyentájt nemcsak a hagyományos nagy bálok követik egymást, hanem az alapítványi, az óvodai, az iskolai rendezvények, a jelmezes házibulik is.

Idén a vírushelyzetre tekintettel jóval kevesebb mulatságra számíthatunk, mint korábban, tavaly el is maradtak ezek a rendezvények.

A báli szezon kuriózumának számító Barokk Bált megtartják. A Zichy-palota különleges díszben pompázva fogadja február 5-én a barokk viseletbe öltözött, védettségi igazolvánnyal rendelkező vendégeket. A Győri Evezősök Bálja pedig március 5-én a Kristály étteremben lesz.