Bálok, jelmezes mulatságok nélkül telt el idén a január 6-tól február 17-ig tartó farsangi időszak. Normális körülmények között a farsang csúcspontja a "farsang farka", mely farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap.

Farsangvasárnap (idén február 14.) a farsangi időszak végén levő farsang farkának első napja. Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. Hétfő a farsang farkának középső napja, ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ekkor a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vígadalom. 

A húshagyó kedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja, a farsangtemetés időpontja. Ilyenkor általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet. A farsang farka természetesen nem szűkölködik a babonákban és a téltemető szokásokban sem, az egyik legismertebb szokás a busójárás mellett a téltemetés, vagy éppen a kormozás jelképezi gonosz, a hideg elűzését.

Húshagyókedd, idén február 16., a szezon utolsó napja. Mozgó egyházi ünnep, mindig 47 nappal előzi meg a húsvétot, a “farsang farkának” utolsó napja. 

A farsang utolsó napját jelöli a húshagyó elnevezés, ezen a napon ehetünk utoljára húst a böjt előtt.

Húshagyó keddet hamvazószerda követi, ekkor kezdődik a negyvennapos nagyböjt. Ez a megtisztulás napja.

A  hamvazás szertartása, szerint a hamut a hívő homlokára rajzolja a pap, vagy a fejére szórja, emlékeztetve, hogy porból vagyunk és porrá leszünk újra. A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közti három nap neve “semmihét”, “csonkahét”. A hamvazószerda utáni csütörtököt nevezik „csonkacsütörtöknek”, amely napon egyes szokások szerint ismét szabad volt húst enni, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot, ne pazaroljanak.

A böjti időszak nem csak a fizikai, hanem a lelki megtisztulás ideje is.