A győri Széchenyi István Egyetemnek modellváltó intézményként 15 százaléknyi többletforrást biztosít az állam a fizetések és juttatások emelésére idén. A bérrendezés még ebben a hónapban megtörténik úgy, hogy az oktatóknak-kutatóknak nyújtott eddigi jövedelmi lehetőségek is megmaradnak. Közben zajlik a teljesítményértékelési és ösztönzési rendszer kialakítása, ami tovább javuló bérszínvonalat eredményez majd.

„Abban az időszakban, amikor a koronavírus-járvány sok munkahelyet sodort veszélybe, különösen nagy érték, hogy a Széchenyi István Egyetem vezetése elkötelezett az intézmény stabilitása és a bérfejlesztés mellett. Ezt segíti elő az, hogy intézményünkben tavaly augusztusban megtörtént a modellváltás, ami rugalmasabb, kiszámíthatóbb, tervezhetőbb működési környezetet eredményez, és lehetővé teszi a munkatársak jobb anyagi megbecsülését, teljesítményük elismerését. A kedvező változások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az egyetemi közösség még nagyobb motivációval igyekezzen elérni a közösen megfogalmazott célokat” – hangsúlyozta Váginé Varga Zsuzsanna, az egyetem Humánerőforrás Igazgatóságának vezetője.

A szakember a részletekről szólva kifejtette: a modellváltó intézményeknek az állam két lépésben – 2021-ben és 2022-ben – többletforrást biztosít a bérek és juttatások emelésére, aminek idei mértéke 15 százalék. A rendelkezésre álló összegből az egyetem minden munkatársa – a más, elkülönült forrásból finanszírozott, illetve a tavaly jogszabály alapján bérrendezésben részesülő dolgozók kivételével – 10 százalékos alapbéremelést kap. A fennmaradó hányad egy részéből további differenciált, évvégéig szóló határozott idejű béremelésre kerül sor, mely elsősorban az oktatásban kiemelkedő teljesítményt vállaló kollégák munkájának elismerésére szolgál, másik részéből pedig a többletteljesítmények félévi és évvégi differenciált elismerése valósul meg. Általános elvként rögzítették az alapjövedelem-sávok emelését, ezzel egy belső bérminimumszint kialakítását, valamint az azonos munkaköri feladatokat ellátó, de a korábbi közalkalmazotti bértábla logikája miatt az átlagtól lefelé jelentősen eltérő jövedelemmel rendelkező munkatársak bérkorrekcióját.

Váginé Varga Zsuzsanna hangsúlyozta, hogy az alapbérek mellett a kollégák számára a saját bevételekből kifizethető jövedelmek lehetőségei ezután is változatlanul fennmaradnak. Ide tartoznak a doktori, a szakirányú képzésben, a levelező és az angol nyelvű képzésben való részvétel után járó juttatások, a spinoff cégek egyetemi lehetőségei, a tudományos eredmények ösztöndíj-támogatásai, a hazai és nemzetközi pályázati projektek, a kiválósági bérrendszer, valamint a vállalati megbízásokban, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységben való részvétel, szakértői tevékenység.

Ezzel párhuzamosan a munkatársak, a vezetők és a szakszervezet szempontjainak tekintetbe vételével zajlik a teljesítményértékelési és ösztönzési rendszer kidolgozása. Ennek révén új munkaköri struktúrát és megemelt jövedelemsávokat alakítanak ki, ami az alapbérek további emelését jelenti. Emellett tovább bővülnek a teljesítményalapú jutalmazási és elismerési lehetőségek, illetve megtörténik a juttatásokkal eddig el nem ismert tevékenységek figyelembevétele és a vezetői szerepekhez kapcsolódó juttatások növelése is. „Ennek a rendszernek a létrehozása közös feladat, amelynek alapja a partnerség és a bizalom, erre tudunk építkezni. Hagyományosan jó a szakszervezet és az egyetemi vezetés kapcsolata, az előkészítő munkák a szakszervezeti képviselők, a szervezetiegység-vezetők és a munkatársak bevonásával zajlanak. Célunk, hogy egy kellően ösztönző, átlátható, kiszámítható, a teljesítményeket elismerő rendszert alakítsunk ki. A fenntartó alapítvány kuratóriuma egyetemünk stratégiai támogatása mellett működésünk, belső folyamataink kialakításában szabad teret biztosít” – összegezte Váginé Varga Zsuzsanna.

Hasonlóan nyilatkozott dr. Szauter Ferenc, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete helyi alapszervezetének vezetője is. „Az egyetem a munkatársakat képviselő szakszervezetet mindig partnernek tekintette. A most megvalósuló bérfejlesztést is valódi konzultáció előzte meg, amelynek végén konszenzust sikerült kialakítani. Sok szempontot vettünk figyelembe a részletek kidolgozásakor, és fontos elv volt, hogy mindenki érezze a modellváltás előnyét. Emellett egy szemléletváltás is elkezdődhet, hiszen a vezetők a rendelkezésükre bocsátott keret révén tudják beosztottjaik teljesítményét díjazni. A teljesítményértékelési és ösztönzési rendszer kidolgozása is szoros partnerségben történik, a jövő héten az eddigieknél még szélesebb körben, a szakszervezet bizalmi testületében vitatjuk meg ezt a kérdést” – mondta dr. Szauter Ferenc. Szerinte a modellváltás eddigi tapasztalatai rendkívül kedvezőek, jó a kapcsolat a fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvánnyal.

„Úgy jellemezném, hogy a kuratórium a bástya az egyetem körül, amely rendkívül fontos szerepet tölt be, de a munkát megszervezni és a döntéseket meghozni nekünk magunknak kell. Emellett az is látszik, hogy az egyetem külső támogatottsága továbbra is kiváló, hiszen anélkül a mostani bérrendezés sem valósulhatna meg. További pozitívum, hogy a kuratórium közvetlenül is támogatja a stratégiai célokat, így például ösztönzi a hallgatói és a kutatói teljesítményeket, amit mutat, hogy saját költségvetéséből biztosított jelentős forrást három új ösztöndíj alapítására” – emelte ki dr. Szauter Ferenc.

Forrás: Széchenyi István Egyetem