Az állam növelni kívánja a kutatás-fejlesztésre fordított összegeket, s ennek részeként tudományos-innovációs parki hálózatot hoz létre – hangzott el a győri Széchenyi István Egyetemen egy szerdai konferencián.

Új paradigmák a vállalatokkal való egyetemi együttműködésben címmel rendeztek konferenciát a Széchenyi-egyetemen szerdán. Dr. Földesi Péter rektor köszöntőjében úgy fogalmazott: fel kell ismerni az innováció mibenlétét, fontosságát, s el kell kezdeni strukturált rendszerben a gyorsításon dolgozni, hogy ne a véletlenen múljon a megvalósulás. Hozzátette: az egyetemek szerepe ebben világos, Győrben pedig már évekkel ezelőtt rátapintottak a helyes irányra.

Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) innovációért felelős államtitkára a tudományos-innovációs parki hálózatról beszélt, amelynek kiépítése nemrégiben kezdődött el. Hét városban hoznak létre ilyet, Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs és Zalaegerszeg mellett Győrben is. Mindezt az a felismerés is ösztönzi, hogy az államnak növelnie kell hozzájárulását a kutatás-fejlesztésekhez, ami szükséges ahhoz, hogy hazánk Európában a 27 szempont alapján összeállított listán a mérsékelt innovátorok közül az erősek közé lépjen előre. Cél az is, hogy nemzetközileg versenyképes hazai tulajdonú vállalkozások jöjjenek létre, fejlődjenek tovább.

Az államtitkár szerint a mutatókból jól látszik, miben kell fejlődni, például a szabadalmak gyarapításában, hasznosításában, az új kutatók számának növelésében. Az ehhez megalkotott innovációs-fejlesztési stratégia társadalmasítását a hónap végén indítják el hivatalosan, a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács pedig januárban tárgyalja első körben. Gulyás Tibor hozzáfűzte: ezzel párhuzamosan zajlik a tudományos-innovációs parkok minősítési feltételrendszerének a kidolgozása.

Grüner György, a Kaliforniai Egyetem kutatóprofesszora, az ITM főtanácsadója az elmúlt néhány évtizedben végbement folyamatot vázolta, amelynek nyomán az egyetem, amely korábban a tiszta gondolatok elefántcsonttornya volt, megpróbál a társadalom fontos résztvevője lenni; ahogy fogalmazott, nemcsak pénzből tud tudást, hanem képes tudásból pénzt is csinálni. Szerinte ennek fontos terepe a tudományos-innovációs park, ami nélkül nem létezhet jó egyetem. A professzor megadta az innováció szerinte legkifejezőbb meghatározását: egy találmány fejlesztése, továbbvitele úgy, hogy a társadalom, a gazdaság számára hasznos legyen, miközben meglévő igényeket elégít ki vagy új igényeket teremt meg. Már ebből is látható, hogy rendkívül összetett folyamatról van szó, s ezért olyan szakemberek szükségesek ezekbe a parkokba, akik megfelelő műszaki, jogi, közgazdasági támogatást tudnak adni az érintetteknek.

Dr. Lukács Eszter oktatási rektorhelyettes előadásában kifejtette: az egyetemeknek három fő funkciója van, az oktatás, a kutatás és a nemzeti identitás formálása. „Globális láthatóságot az az egyetem tud biztosítani magának, amelynek befogadó országa erős nemzeti identitással rendelkezik. A Széchenyi-egyetem kitűzött prioritása a nemzetköziesítés, ami eszköz globális láthatóságunk javítására” – hangsúlyozta, és büszkén említette, hogy idén 24, jövőre pedig már 27 angol nyelvű képzési program lesz az univerzitáson. A rektorhelyettes kifejtette azt is, hogy a Széchenyi-egyetemen az iparral való együttműködés tudatos, régen elkezdett fejlesztő munka. Úgy vélte, ennek nagy kifutása a tudományos-innovációs park lesz, amelynek építése jövőre kezdődhet el és 2024-re fejeződhet be. Addigra szervezetileg is igyekeznek felkészülni erre, s már ennek jegyében hozták létre a kompetenciaközpontokat.

Révi Zsolt győri főépítész arról beszélt, hogy az a város tud előbbre jutni, amely a lakóhely, a kulturális-adminisztratív központi, az ipari telephelyi és az egyetemi funkciót együtt, szinergiában kezeli. Ezt erősíthetik a tudományos-innovációs parkok, ahogy az Brémában is történt a kilencvenes évek óta: a német kikötőváros azóta hatalmas fejlődésen ment keresztül.

Hancz Gábor