Mindent Moliére-ről
Jó vígjáték nincs tragédia nélkül!
Fotó: Ács Tamás
Már javában zajlanak a munkák a színfalak mögött, hivatalosan is elindult az évad a Győri Nemzeti Színházban. A teátrum a modern komédia megteremtője előtt tisztelegve Molière: A képzelt beteg című vígjátékát mutatja be szeptember 30-án. Az olvasópróba közben a darab rendezőjével, Zakariás Zalánnal beszélgettünk.
Jean-Baptiste Poquelin, vagy ahogy írói és színpadi nevén ismerik: Molière, éppen 400 évvel ezelőtt született. Ennek apropóján tűzte műsorára egyik legismertebb alkotását a társulat. A képzelt beteg bár nagyszerű komédia, igazi társadalmi problémákra utal, bemutatva félelmeinket, öncsalásainkat, kicsinyességünket.
Zakariás Zalán nem először rendez Molière-darabot, de ez számára is minden eddiginél különlegesebb. „Volt szerencsém a Don Juan-hoz és a Tartuffe-höz is, viszont ez a mostani az évforduló kapcsán kivételes. Az előadásban a darabon kívül egyéb más alkotásainak mozzanataival is találkozhat a közönség, a részletek mintegy mozaikszerűen tűnnek fel a műben, kiegészítve azt a gondolatiságot, amit az utolsó munkájában is megfogalmazott” – avatott be a készülő produkció részleteibe a rendező.
Molière egyfajta összegzésnek szánta a vígjátékot, beteg volt és érezte, hogy hamarosan meg fog halni, így a darab kettőssége húsba vágó, hisz a tragédia, a dráma mindvégig ott lapul. „Ezt a kettősséget bemutatni nagy kihívás, de azt gondolom, hogy vígjáték nincs tragikus elemek nélkül, ugyanígy egy jó tragédiában is meg kell, hogy jelenjen a humor és a derű, ami folyamatosan ellenpontozza a történet gerincét. Molière mikor tragédiát játszott, mindig megbukott színészként, viszont komédiásként lehengerlő volt, mesternek tartották a saját korában. Mellette dadogott és más testi hiányosságokkal is küzdött. A képzelt beteg főszereplője pánikbeteg, ami sajnos napjainkban egyre több embert érint, a darab pedig a szereplőkön keresztül is tükröt tart a társadalomra, hogy ki hogyan kezeli ezt a problémát” – emelte ki Zakariás Zalán.
Galéria: Ács Tamás