Hamarosan lezárul a 2014–19-es önkormányzati ciklus, ezért az elmúlt öt év győri történéseit mi is értékeljük. Elsőként a városüzemeltetés kerül fókuszba, amelyhez Radnóti Ákost, a területért felelős alpolgármestert hívtuk segítségül.

– Az első kérdés adja magát, milyennek értékeli az elmúlt öt esztendőt?
– Röviden: Nagyon eredményesnek. Bővebben: Ebben a fél évtizedben több olyan programot is megvalósítottunk, amely egy még élhetőbb, még szebb, még vonzóbb város képét tárja elénk. A polgármesteri kezdeményezésre elindult fásítási program keretében évről évre mintegy ezer fát ültetünk szerte a városban, tavasszal több mint százezer egynyári virággal díszítjük a köztereket. A belvárosi fák védelmében a faveremrácsok helyett korszerű és biztonságos, vízáteresztő borítást készítettünk. Megújítottuk vízparti sétányainkat, zöld területeinket, ahová automata öntözőrendszert telepítettünk. Folyamatosan újítjuk meg a körforgalmak növényzetét, sőt, olyan látványos csomóponti fejlesztéseket is végrehajtottunk, mint az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválnak és a győri kézilabdázás sikereinek emléket állító installációk létrehozását. Elkészült például a Radnóti utca mindhárom körforgalma, Adyvárosban az Ipar úti mellett a Szent Imre-templom előtti és a Kuopio parknál lévő csomópont is megújult. A párhuzamosan futó városüzemeltetési projektek közül megemlítem még az utcanévtáblák cseréjét is, amelyet a Belvárosban kezdtünk, és folyamatosan haladunk a többi városrész felé, így már Révfalut, Nádorvárost és Adyvárost is bevontuk. De említhetném a GyőrBike rendszert is, amely az elmúlt időszakban folyamatosan bővült új állomásokkal és új járművekkel – köztük elektromos kerékpárokkal is. A győri kerékpáros infrastruktúra folyamatosan fejlődik, aminek az útépítések és meglévő nyomvonalak felújítása mellett a közösségi kerékpárkölcsönző is fontos eleme, ahogyan az országosan egyedülálló zárt tároló, a GyőrBox is.

– Győr életében különleges szerepet játszik a víz. Hogyan köszön vissza ez a városképben?
– A már említett folyóparti sétányok mellett a köztereinken, parkjainkban található vízképek is megújultak. Városszerte nagyon sok olyan csobogó árválkodott, amelyet korábban leromlott állapota miatt üzemen kívül helyeztek, mint például a Bisinger sétányon a Faun és Nimfák, a Radó-szigeten a Vénusz és Hősi emlékmű, vagy a Bartók szökőkút. Ezek felújítására külön programot hirdettünk, de több nagyszabású szökőkútfejlesztés is történt, talán elég csak a Megyeháza melletti zenélő szökőkutat, a Mosoni-Duna és a Rába összefolyásánál látható vízfüggönyt – amelyre akár filmet is vetíthetünk – vagy épp az adyvárosi tóból feltörő vízsugarat említeni. Mára a városi szökőkutak 90 százaléka újra működik, már csak néhány felújítása maradt hátra. Büszke vagyok arra is, hogy Győr szimbolikus víztornya Marcalváros határán a korábbi egysíkú szín helyett egy vidám, modern festést kapott, s lényegében egy művészeti alkotás jött létre egy ipari létesítményből. Hogy mennyire értékes, jelzi az is, hogy a munkákban részt vevő Maurer Dóra Kossuth-díjas képzőművésznek a napokban nyílt kiállítása a világ egyik legismertebb múzeumában Londonban, s igazi világhírnév előtt áll.

– Mik voltak az elmúlt öt év legnagyobb kihívásai?
– A városüzemeltetés egy olyan terület, amit mindig lehet még jobbá és jobbá tenni. Az én vesszőparipám e tekintetben a köztisztaság. Úgy gondolom, hogy Győr egy európai léptékű város, és ehhez hozzátartozik, hogy ne csak szépen felújított épületeket, zöldövezeteket, szép szökőkutakat lásson az ide érkező, hanem tiszta utcákat, közterületeket. A győriek túlnyomó része ezt ugyanígy gondolja, de sajnos még mindig vannak, akik ezt semmibe veszik, és a munka miatt a városba érkezők közül vannak, akik még nem is ismerik a győri szelektív szigetek működését. Sajnos olyan is előfordul, hogy Győrön kívülről hozzák be a szemetet. Ezért alakítottuk meg a hulladékkommandót, amelyben a közterület-felügyelet, a Győr-Szol Zrt., a rendőrség és a polgárőrség is nagy erőfeszítéseket tesz. Míg 2014-ben még csak 63 szabálysértést regisztráltak a városban, addig tavaly ez a szám 900 fölé emelkedett. Ez a 0–24 órás ellenőrzésnek és a létszámbővítésnek is köszönhető. A hulladékkommandó munkája azonban önmagában kevés, egyesektől komoly szemléletváltás is szükséges. Ezt a munkát folytatjuk úgy az ellenőrzésekkel, mint a szemléletformáló programokkal. Itt köszönöm meg a Győr+ és a Győr-Szol munkatársainak Kuka Bercit, aki rengeteget segít a fiatalok környezettudatos nevelésében!

– A parkolás is a kihívások között említhető?
– Igen, hiszen egyre nagyobb a gépjárműforgalom, és a parkolási igény is jelentősen megnőtt, sok család megengedheti magának már a két autót. Elkészült a Dunakapu téri mélygarázs, az Árpád úti parkolóház, épül a vásárcsarnok és a kórház melletti parkolólemez is. Bővítettük a földfelszíni parkolóhálózatot is, csak Adyvárosban több mint 150 új parkoló épült, ám számunkra kiemelten fontos szempont a zöldterületek védelme, és a további bővítés a legtöbb helyen csak ennek kárára történhetne. Az adyvárosi parkolási gondok enyhítésére született a Kuopio parki parkolólemez terve, a koncepciót azonban több szempontból újragondoltuk, amelynek során nem csak egy költséghatékonyabb megoldást kerestünk, de kiemelten figyeltünk arra is, hogy megőrizzük a fákat, a Kuopio park megmaradhasson a városrész zöld parkjának, így ezzel több, mint 200 fa és cserje is a helyén maradhat. Terveink szerint a Kuopio parki nagy létesítmény helyett a városrészben több kisebb területű parkolási létesítményt hozunk létre, amely nemcsak költséghatékonyabb és környezetbarátabb, de sokkal több ember számára jelent valós megoldást a több helyszínen való megvalósítás, mint ahány embernek az egy központi parkolóház jelentett volna.

– Mit tart a legnagyobb sikernek az elmúlt öt évből?
– Nem szeretnék egy dolgot kiemelni, szerintem sok szép pillanat volt a város életében. Leginkább azt a folyamatot tartom sikeresnek, amely visz előre minket. Azt a fejlődést, amely jellemzi a várost. Ha mégis ki kellene emelni egyvalamit, akkor azt a szemléletet szeretném, amely a hosszú távú gondolkodást mutatja. A fejlesztések nem csak ad hoc történnek, hanem jól átgondoltak, és nem önmagában valók, hanem egy-egy elkészült létesítmény környezetében rendre megvalósul az úthálózat-fejlesztés a zöldterületek rendezése, az így megújuló közterületekre általában térfigyelő kamera is kerül, amelyet bekapcsolnak abba a rendszerbe, amely jelentősen hozzájárul a város jó közbiztonságához, s most már 200 kameráról beszélhetünk. Szóval ezt a komplex szemléletmódot emelem ki.

– Mit gondol, mennyire érzik ezt a komplexitást a győriek?
– Úgy gondolom, hogy sokan érzik és értékelik. Szerencsére számos olyan közösség működik a városban, amely ezt a fejlődést elősegíti, amelynek tagjai tovább gyarapítják Győrt. Ha csak az általam felügyelt további területeket nézzük, a győri civil szervezetek számos nagyszerű és nemes kezdeményezés gazdái, s mi pályázati lehetőségekkel támogatjuk őket. Az Idősügyi Tanácson keresztül kikérjük a szépkorúak véleményét is, ahogy a Városi Diák Fórum által a fiatalok észrevételeire is nyitottak vagyunk.

– Merre halad tovább a városüzemeltetés?
– A megkezdett programjainkat szeretnénk tovább folytatni, ezek közül továbbra is kiemelt hangsúlyt fektetnénk a zöldövezetek fejlesztésére, a fásítási program továbbvitelére. Az elmúlt időszakban négy helyre helyeztünk ki nyilvános WC-t, új szemetes edények, padok kerültek ki, és a játszóterek, parkok, pihenőövezetek fejlesztése továbbra is fontos feladat. Büszke vagyok a temetőkben elvégzett felújításokra, mint például a nádorvárosi köztemető mindkét ravatalozójának és környezetének felújítása, de ezt a folyamatot is szeretnénk továbbvinni. A köztisztaság, a rendezett parkolás érdekében végzett fejlesztések, a város élhetősége és fenntartható fejlődése a jövőben is a győri városüzemeltetés legfontosabb ismérvei kell, hogy legyenek.