A Győr+ Rádió stúdiójának vendége volt Királyfi Péter állategészségügyi mérnök, aki műsorvezetői kérésre összegezte a ragadós száj- és körömfájás járványt, az eddigi híreket, háttérinformációkat, s az egész helyzet gazdasági és lelki hatásait.

„Egy borzasztó virulens, ragályos betegség a ragadós száj- és körömfájás, amely a párosujjú patásokat, vagy más néven hasítottkörműeket érinti. Gyakorlatilag ennek a betegségnek az izolálása elkezdődött, illetve az azonnali intézkedések megtétele is megtörtént.” – kezdte Királyfi Péter, majd azt is hozzátette, hogy a megoldás csakis a fertőzött állat és az egész állomány megsemmisítése.

„Nincs más lehetőség, ott, helyi szinten, a telepen kell megoldani ezt a helyzetet. Mert igaz, hogy mindig a szarvasmarhát említjük, de ahogy korábban is mondtam a párosujjú patásokról van szó: a sertésről, a kecskéről, a juhról, illetve a vadon élő állatok közül az őzekről, szarvasokról, vaddisznókról. A NÉBIH oldalán megtalálhatók az országos főállatorvos utasításai, illetve mindenféleképpen a helyi állategészségügyi hatóság utasításait kell figyelembe venni, és betartani ebben a helyzetben. Három kilométeres körzetben védővonalat alakítottak ki, illetve tíz kilométeres körzetben felügyeletei körzetet hoztak létre. Gyakorlatilag egyes állatokat is érinthet ez a betegség, mint például a sertés, amely még sok helyen előfordulhat. Bármiféle gyanús megbetegedésre utaló jelet észlelnek, azonnal a helyi ellátást biztosító orvosnak kell szólni, illetve a vármegyei állategészségügyi hatóságnak s jelenteni kell. Egyébként is, ez a betegség bejelentési kötelezettséget von maga után.”   

Ötven éve nem volt példa száj- és körömfájásra Magyarországon, most mégis felütötte a fejét. Vajon mi lehet ennek az oka? – kérdezték a Juice műsorvezetői a szakembert:

„Mivel ragályos betegségről beszélünk, a fertőződés történhet az állatok mozgatásával. Megjelenhet hús- és tejporkészítményeken, és egyéb más, ragályfogó eszközökön is, mint például a szerszámokon és gépeken. Egyébként bizonyos időjárási körülmények is kedvezhetnek a terjedésének. Az egyik legkisebb vírusfajtáról van szó, gyorsan tud rotálódni és a szervezetbe kerülés után körülbelül már 9 órával fertőzőképes. A tünetek csak ezt követően jelennek meg az állatokon. Ez a vírus a trágyában hetekig-, fagyasztott húson és tejporban pedig hónapokig életképes marad. Sőt, a betegségen átesett, s esetleg életben maradt állatok szarutokja, tehát az irharétegben három évig is kitart a vírus. Így mondjuk a pata kopásával kikerülhet és fertőzőképes lehet a párosujjú patásokra. Ki kell hangsúlyozni, hogy páratlan ujjú patások nem fogékonyak erre a fertőzésre.”  – mondta Király Péter, majd azt is hozzátette, hogy a kisbajcsi érintett telep állategészségügyi őrzése még sokáig érvényben marad, akkor is, ha már elszállították a leölt állatok tetemeit és mindent fertőtlenítettek.

A kisbajcsi szarvasmarha állomány felszámolása nemcsak gazdasági hanem lelki teher is mindenkinek, aki bármilyen kis mértékben is érintett ebben a sajnálatos történetben.

„Gyakorlatilag egészségesnek tűnő, de lehet, hogy már vírushordozó állatokat, akár ma született borjúkat kell halálba küldeni, s ez minden jóérzésű ember lelkét megviseli. Körülbelül 1400, rendkívüli jó genetikájú állatokról van itt szó. Az újrakezdés nagyon nehéz lesz. Ha az állatállomány „eltűnt”, akkor még a trágyát, és a különféle ragályfogó eszközöket is meg kell semmisíteni, fertőtleníteni kell mindent. Az újratelepítési pedig iszonyatos költségeket emésztene fel. A szarvasmarha reprodukciós ideje meglehetősen hosszú. Egy megszületett borjúnak is kell még idő, mire termelni tud majd.” – mondta Királyfi Péter, majd hozzátette, hogy közel 18 ezer liter tejet adtak ezek az állatok napi szinten a kisbajcsi telepen, és több mint 1000 tonnányi élőhús is kiesik a termelésből.

„Az országos főállatorvos utasításai kötelező minden állampolgárra nézve, s kimondottan az állattartókra nézve. Ennek a fertőzésnek a kifutási ideje mindenképp hosszú lesz, illetve az is, hogy ez a termelés újra meginduljon. Köszönöm az összes résztvevő dolgozónak én is azt a munkát, amit ennek a betegségnek a felszámolásában beletesznek, mindannyian fáradtságot nem ismerve dolgoznak, nem ritkán16 órán keresztül is akár.” – zárta Királyfi Péter állategészségügyi mérnök a rádióhallgatók tájékoztatását.

A teljes beszélgetés visszahallgatható itt: