Egy évvel ezelőtti jó eredményét megismételve 315 hallgatót vett fel a győri Széchenyi István Egyetem az idei keresztféléves felvételi eljárás során. Az intézmény megőrizte országos pozícióját.

A november 20-án lezárult keresztféléves felvételi eljárás során 6439-en nyújtottak be jelentkezést a felvi.hu honlapról elérhető E-felvételiben az ország valamely felsőoktatási intézményébe. Az Oktatási Hivatal adatai szerint közülük 5231-en nyertek felvételt: felsőoktatási szakképzésre 129-en, alapképzésre 479-en, mesterképzésre pedig 4623-an. A legnépszerűbb mesterképzésnek országosan a vezetés és szervezés (476), a gépészmérnöki (313), a mérnökinformatikus (296) és a villamosmérnöki (247) bizonyult.

A Széchenyi István Egyetem idén megismételte 2020. januári jó teljesítményét, és éppúgy 315 hallgatót vett fel, mint akkor. Az intézmény kilenc kara közül több is számottevő mértékben tudta növelni népszerűségét. Közéjük tartozik a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar, amelynek képzésein másfélszer többen kezdik meg tanulmányaikat most februárban, mint tavaly ilyenkor.

„Manapság a gépészmérnöki, az informatikai és a villamosmérnöki terület nagyon vonzó, hiszen nyilvánvaló, hogy a jövő technológiai fejlesztései ezek nélkül nem valósulhatnak meg – nyilatkozta kérdésünkre dr. Wersényi György, a kar dékánja – A nálunk végzetteknek rendkívül jó elhelyezkedései lehetőségeik vannak magas fizetéssel, viccesen azt szoktuk mondani, hogy hallgatóink lábon elkelnek. Nagyon ritka, ha valaki úgy jön záróvizsgázni, hogy még nincs állása” – jegyezte meg a professzor, aki arról is beszélt, hogy kiváló eszközpark is segíti a fiatalokat tudásuk bővítésében.

Ezt mutatja, hogy több mint 30 labor működik ezekhez a tudományterületekhez kapcsolódóan, köztük például a hazánkban egyedülállónak, de Európában is kiemelkedőnek számító Rádiófrekvenciás Kutatólaboratóriumban hálózati kommunikációs technológiákkal kapcsolatos fejlesztéseket, kutatásokat, méréseket, szabványosításokat, hitelesítéseket végeznek. A Széchenyi István Egyetem elismertségét jelzi, hogy kormányzati támogatással itt jött létre egy éve a Digitális Fejlesztési Központ, amely kiemelten foglalkozik az 5G felhasználási lehetőségeivel többek között az agrárium, a méréstechnika és a járműipar területén.

Ugyancsak emelkedett – 17 százalékkal – a felvett hallgatók száma a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karon. „Az agrár- és az élelmiszeripari terület egyre vonzóbb, ráadásul karunk a modellváltásnak is köszönhetően pozitív jövőképpel rendelkezik, működése stabil” – mondta ezzel kapcsolatban dr. Szalka Éva dékán. Úgy vélte, a leendő hallgatók számára fontos, hogy elindították az agrárdigitalizáció fejlesztését, akik így a képzések során az agráriumban használt legfejlettebb digitális eszközökkel találkozhatnak.

További előnyt jelent az, hogy nem tömegoktatást folytatnak, így sokkal személyesebben és többet tudnak foglalkozni a náluk tanulókkal. „A mostani járványhelyzet megmutatta, hogy a magyar gazdaságon belül a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak kiemelkedő, stratégiai szerepe van, hiszen élelemre, ahhoz pedig növényi és állati alapanyagra a legnehezebb helyzetekben is nagy szükség van. E tudományterületeken továbbtanulni, ezen ágazatokban elhelyezkedni biztos jövőt jelent” – hangsúlyozta a dékán.