Sok információ kering és elindult a vádaskodás az elmúlt időszakban a „Modern Városok Program” végrehajtásáról, ezért ahhoz, hogy „ítéletet” mondhassunk erről, fontos, hogy megértsük az egész program logikáját – mondja Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei közgyűlés elnöke. A program Győrbe 2017-ben ért el, a kiírt projektek nagy része végül nem, vagy nem úgy valósult meg, ahogy eltervezték.

A Kormány nagyvárosoknak biztosított lehetősége 2015. márciusban indult el Sopronban, mivel Győrbe 2017. április 28-án, utolsó előttiként jutott el a miniszterelnök, két év állt rendelkezésre arra, hogy kitalálják, mit szeretnének kérni a városnak az akkori vezetők. Sajnos ezt az időt a város elvesztegette, 2017 tavaszán nemhogy előkészített projektek nem voltak, de még átgondolt, a lakosság széles tömegét érintő projektötletek sem nagyon voltak, így végül több olyan beruházást is javasoltak, amelyeknek a győri emberek életminőségére egyáltalán nincs is hatása.

Csak célok voltak, de pénz még nem

Fontos azt is tudni, hogy az MVP-megállapodásokban – amelyeket a miniszterelnök és a városok polgármesterei aláírtak – egyetlen esetben sem szerepeltek pénzösszegek. Így Győr esetében is csak fejlesztési célokat fogalmaztak meg, konkrét beruházási forrásra nem szerződhettek le akkor. Nem is tehették, hiszen a 250/2016. (VIII. 24.) Korm. rendelet „a Modern Városok Program megvalósításáról” meghatározta az eljárásrendet, ami úgy szól, hogy a megállapodás végrehajtásával összefüggő feladatokról a Kormány nyilvános egyedi határozatban dönt.

Ezután már kormányzati finanszírozással lehetett elkezdeni vagy folytatni az előkészítést, az engedélyezési és kiviteli tervek készítését, valamint a projekt konkrét forrásigényét is meg kellett határozni, ami miatt egy feltételes közbeszerzési eljárást kellett lefolytatni. Amikor minden az előírásoknak megfelelően rendelkezésre állt, akkor egy külön előterjesztés alapján született támogató döntés, amiről a miniszter „támogatói okiratot” állított ki.

A kormányhatározatból és a kormányrendeletből is egyértelműen következik, hogy pénzt nem „bukhatott el” a város, pénz visszautalásáról pedig szó sem lehetett, hiszen pénzről rendelkezés előre nem is volt. Minden ilyen állítás tehát fogalmilag kizárt.

Nem volt előkészítve

Borkai lemondásának pillanatában a 17 MVP-elképzelésből mindössze kettő projekt kivitelezésére rendelkezett a város támogatói okirattal, azaz „leszerződött” pénzzel a beruházás megvalósítására. Nyilván minden nagyobb projektnél felmerülhetnek nehézségek, de Győr esetében több olyan is volt, ahol egyszerűen bele sem kezdtek az előkészítő munkába, pedig a kormányhatározat konkrét határidőket írt elő, hogy mit szükséges betartani annak érdekében, hogy a beruházások mindegyike megvalósulhasson az MVP időtartama alatt. Sajnos a gyenge lobbierőnek, a nem megfelelő, vagy a túl lassú szakmai előkészítő munkának „köszönhetően” Győr rendkívül nehéz helyzetbe került és kifutott az időből, hiszen ismeretlen forrásigényű és előkészítetlen projektekre nem lehetett pénzt lehívni.

Ennek lett áldozata az ötödik Mosoni-Duna-híd is. A 2017. június 27-én született kormányhatározat szerint az előkészítő munkát 2018. december 31-ig kellett volna befejezni, a híd építését pedig 2021. december 31-ig. 2019. május 2-án még csak a tervező kiválasztására érkeztek be az ajánlatok, a nyertes céggel 2019. augusztus 26-án köttetett meg a tervezői szerződés. Azaz, az előkészítésre adott határidő lejárta után csak 9 hónappal indult meg a tervezési munka érdemi része, így az csak addigra tudott befejeződni, amikor a hídnak már kész kellett volna lennie.

2020 előtt elmaradt a munka

Az elvesztegetett időt már nem lehetett behozni. 2022 tavaszán a gazdaság még ki sem lábalt a Covid-időszak nehézségeiből, de már sújtott minket az orosz–ukrán háború miatti újabb gazdasági válság, a háborús infláció, a brutális energiaár-emelkedések hatása. Így erre a fejlesztésre már nem jutott pénz, Lázár János miniszter felfüggesztette és törölte azokat a beruházásokat, amelyek még nem indultak el.

Az előzetesen – a tervezési költséggel együtt – 22 milliárd forintra becsült összköltség helyett ráadásul 41,735 milliárd forintos ajánlat érkezett a megépítésre tartalékkeret nélkül. Ennyi pénz akkor már sajnos nem volt.

Ebből látszik, hogy milyen óriási hiba volt a többéves késedelem, hiszen, ha az eredeti határidő szerint 2019 tavaszán – még Borkai idejében – megkezdődik a hídépítés és 2021-re el is készül, akkor most nem kellene arról beszélni, hogy ezt ki szúrta el és hogy hogyan szerezzünk pénzt a felépítésére. Mert egy biztos, erre a hídnak Győrnek szüksége van.