A Győri Járásbíróság fegyveresen elkövetett garázdaság és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt – halmazati büntetésül – 2 év 6 hónapi börtönbüntetésre és 5 év kiutasításra ítélte első fokon, nem jogerősen azt az elkövetőt, aki egy győri benzinkútnál kétszer a levegőbe lőtt 2018. őszén.

A szerb férfi 2018. novemberében a reggeli órákban Győrben megállásra kényszerített egy személygépkocsit, oly módon, hogy gyalogosan az út közepén haladt és kezeivel hadonászott.

A vele szemben haladó gépjármű vezetője először lassított, majd autójával a vádlott előtt megállt. Ekkor a vádlott a jobb kezében tartott maroklőfegyverrel két alkalommal a levegőbe lőtt, majd a gépkocsi mellett tovább haladva gyalogosan a közeli MOL töltőállomás irányába tovább ment. A cselekményt észlelő gépjárművezető félelmében a gépjárművébe zárkózott és telefonon értesítette a rendőrséget.

A vádlott ezután bement a benzinkúton működő shopba, ahol zavartan viselkedve azt mondogatta az ott dolgozóknak, hogy „taxi, taxi”, és „civil police”, azonban mivel a vádlott magyarul nem beszél, így a kútkezelők nem tudtak vele szót érteni.

A vádlott magához vett egy energiaitalt, amit a pultra tett. Ezt követően a táskájában lévő fegyvertokban található maroklőfegyvert elővette, megmutatva azt a kútkezelőnek, amelyet vissza is tett a táskába. Ezután többször kiment a shopból, de minden alkalommal oda visszatért, majd még egy energiaitalt kivett a hűtőből, amibe bele is ivott és egy doboz rágógumit a táskájába tett.

Végig a shopban tartózkodás ideje alatt mondogatta a „taxi,taxi”, „civil police” kifejezéseket, kezével a telefonhívást mutogatva.

Amikor meglátta a kiérkező rendőrségi járművet, kiszaladt a boltból. A vádlott által a köznyugalom elleni bűncselekmény elkövetésekor használt maroklőfegyver lőfegyvernek minősül, melynek megszerzésére és tartására a vádlott Magyarországon engedéllyel nem rendelkezik. A vádlott elmeállapota a cselekmény elkövetésének idején enyhe-közepes fokban korlátozta abban, hogy cselekménye következményeit felismerje, és hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.

A büntetés kiszabása során a bíróság súlyosító körülményként értékelte a vádlott terhére rótt bűncselekmények nagy számban való előfordulását, míg enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott Magyarországon és az Európai Unió tagállamaiban büntetlen előéletét, kóros elmeállapotát, valamint a kényszerintézkedés elrendelése óta megromlott egészségi állapotát.

Az ítélet ellen az ügyészség a felmentés tekintetében a vádlott terhére fellebbezést jelentett be, míg a vádlott és a vádlott és a védője tudomásul vette az ítéletet.

Forrás: Győri Törvényszék