Minden álhír ellenére polgármesterségem eddigi időszakában már több mint 300 önkormányzati bérlakást adtunk át Győrben – jelentette be dr. Dézsi Csaba András.
A polgármester hangsúlyozta: a lakásokat a lakásbizottság döntése alapján a rászorultság mértékében utalják ki. Nyilván különböző élethelyzetben, családi állapotban lévő emberek jutnak hozzá, ám e szerint a lakbéreket nem lehet differenciálni. Így tehát a lakbértámogatási rendszert kell hozzáigazítani a valósághoz.
„Indokolatlan és igazságtalan volt, hogy korábban a benn lakóknak még a közös költségét is a város térítette meg, ez mintegy 400 millió forintjába került a Győr-Szolnak. Az sem volt indokolt például, hogy a kiutalt bérlakásokba vadonatúj konyhabútort építettünk be. A lakók egy része karban tartja, szépíti a lakását, más pedig mindent a Győr-Szoltól vár el. Most alakítjuk ki azt a rendszert, hogy az, a Lakásbizottság szerint is rászoruló pályázó, aki vállalja egy lakás felújítását, előnyben részesüljön. Az önkormányzat új rendelete igazságosabb és hatékonyabb rendszert eredményez” – hangsúlyozta dr. Dézsi Csaba András.
Az önkormányzati lakásokat bérbe adó Győr-Szol Zrt. vezérigazgatója, Prédl Antal avat be bennünket az intézkedések hátterébe. Megtudtuk tőle, hogy jelenleg 4.200 bérlakása van a győri önkormányzatnak. A szabadpiacon rohamléptékben emelkedtek a bérleti díjak, az önkormányzatnál viszont hat éve változatlanok.
„Mára ez a helyzet tarthatatlanná vált” – állítja Prédl Antal. „Az ingatlanok karbantartása, felújítása, fenntartása a várost terheli. Ráadásul az esetek jelentős részében nem is indokolt ez a fajta, erőnkön messze felüli szociális gondoskodás. Tudom persze, hogy a szociális bérlakásokban sok száz olyan ember él, akinek nincs lehetősége lakást vásárolni, vagy a piaci díjakat megfizetni. Sokan vannak azonban olyanok, akik már meghalt szüleik révén jutottak önkormányzati bérlakáshoz, s az eredeti feltételekkel használják tovább, noha ők már nem szorulnának ilyen támogatásra. Ez mélyen igazságtalan a többi városlakóval, például azokkal a fiatalokkal szemben, akik hosszú évekig kuporgatják majdani lakásuk árát – szerencsére azért vannak állami támogatások, hitelek –, drága albérleteket fizetnek”.
Az elengedhetetlen lakbéremelés nem jelent megfizethetetlen terheket, állítja a vezérigazgató. „Az önkormányzati rendeletet úgy módosította a közgyűlés, hogy a valós, piaci bérleti díjaknak csupán az egynegyedére emelkedik a bérlakások bérleti díja. Tehát még mindig nagyon megéri önkormányzati lakásban lakni. Ezt mutatja az is, hogy egyre többen szeretnének önkormányzati bérlakáshoz jutni, s cserében vállalnák az ingatlan felújítását is. Erre a megoldásra külön programot tervezünk. Akinek komoly gondot jelent az emelt összeg kifizetése, őket egy átgondolt lakbértámogatási rendszer segíti.”
A lakástámogatási rendszerről dr. Pergel Elza alpolgármestert kérdeztük. „A jövő év január elsejétől megváltoznak az önkormányzati bérlakás bérlői által igénybe vehető támogatás jövedelemhatárai, többen és magasabb arányú támogatásra válnak jogosulttá” – kezdte a tájékoztatást dr. Pergel Elza. „A jövedelemhatárt a mindenkori minimálbér bruttó összege alapján határozzák meg. Ez 2022-ben 200 ezer forint. Lakbértámogatásra jogosult az érvényes lakásbérleti szerződéssel rendelkező személy, akinek a háztartásában együtt élő személyek egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a minimálbér bruttó összegének 70 százalékát, azaz jelenleg a 140 ezer forintot” – mondta el az alpolgármester. Hozzátette, fontos, hogy ez egyedül élő személy esetében van így.
A gyermekét vagy a gyermekeit egyedül nevelő szülő, továbbá olyan háztartás esetében, melyben tartósan és súlyosan beteg személy él, vagy olyan kétfős házastárs esetében, ahol mindkét személy nyugdíjas, fejenként 100 ezer forint a jövedelemhatár. Egyéb háztartás esetén 80 ezer forint. Az „előtakarékos” bérlakásokban lakó bérlők továbbra is 50 százalékos, míg a nyugdíjasházban lakó bérlők 33,5 százalékos mértékű alanyi jogú támogatásra jogosultak.
Korábban a témában: