A közelmúltban „Likócs Szolgálatáért” díjat vehetett át Nemes Gábor, a Hajléktalanokat Segítő Szolgálat Győr intézményvezetője a hajléktalanellátás területén kiemelkedően magas elkötelezettséggel és elhivatottsággal végzett, innovatív és kiváló szakmai és vezetői munkája elismeréseként.
A Balaton déli partján nőtt fel, de a főiskolai tanulmányait már Győrben végezte. Általános szociális munkás oklevelével pályakezdőként a hajléktalanok átmeneti szállóján kezdett dolgozni 2003-ban. Közben egyetemi diplomát szerzett Pécsett. Huszonegy éve dolgozik a hajléktalan-ellátásban, annak minden területét ismeri. Az intézményt 2021 januárjától vezeti.
S hogy férfiként mi vonzotta a szociális területre? Valószínűleg az, hogy szülei, nagyszülei, rokonai szinte mindnyájan ezen a területen dolgoztak. Gyermekkorában testvérével bejáratos volt a munkahelyükre, így a segítés épp olyan természetessé vált számára, mint az, hogy hátrányos helyzetű vagy fogyatékos emberek veszik körül. Főiskola előtt egy évet dolgozott is az otthonban, s ekkor döntött úgy, hogy ezt a pályát választja.
„Addig, amíg az embernek vannak innovatív ötletei, és látja, hogyan tudna segíteni, illetve mit kell ahhoz megteremteni, ami az ellátottak javára válik, addig érdemes folytatni. Hajléktalan emberekkel foglalkozni nem könnyű. Kollégáimmal nagyon sokféle sorssal, élethelyzettel szembesülünk, ami mentálisan erősen igénybe vesz bennünket. Azonban, ha pici célokat tűzünk ki, ha tudjuk, mit szeretnénk elérni, akkor napról napra tudjuk tovább csinálni.
A város az elmúlt tíz-tizenöt évben sokat áldozott az intézményre. Korszerű ellátócentrumot hozott létre, ahol nappali melegedő, népkonyha, éjjeli menedékhely található. Mellette szociálisan rászorulóknak bérlakásokat alakítottak ki. Az Avar utcai székhelyünkön pedig egy nagy épületkomplexum működik. Az intézményi hajléktalan-ellátás minden szegmense megtalálható nálunk az éjjeli menedékhelytől egészen a rehabilitációs, illetve az idősotthonig. Ellátottaink száma háromszáz-négyszáz között van, akikről közel nyolcvan munkatársammal gondoskodunk. A szakmai létszám kilencvenöt százaléka nő.”
Hogyan lesz valaki hajléktalan? Az okok változatosak. Vannak, akik válás után kerülnek az utcára, vannak, aki nem tudják fizetni a lakáshitelt, s elárverezik az otthonukat, mások a lakásmaffia áldozatává válnak. Olykor komplett családok érkeznek felnőttkorú gyermekeikkel. Nem ritka az sem, hogy valaki munkásszállóról, albérletből bekerül a kórházba például sztrók vagy végtagvesztés miatt, s már nem mehet vissza az addigi lakhelyére.
„Az átlagember annyit lát egy hajléktalanból, hogy ül valahol a közterületen, hosszú szakálla van, iszik és büdös. Az intézményben mi gyakorlati oktatással is foglalkozunk, az egyetem szociális munkás, szociálpedagógus hallgatói töltik nálunk a terepgyakorlatukat. Ezenkívül szívesen megmutatjuk bárkinek a különböző részlegeinket, illetve azt, hogy milyen munkát végeznek a hajléktalan emberek. Több mint húszan közcélú foglalkoztatottként mezőgazdasági munkákat, könnyű fizikai ipari munkát, hulladékválogatást, mosodai és konyhai kisegítő feladatokat látnak el. Zöldségtermesztésben önellátók vagyunk, szabadföldön és fóliasátrakban megtermeljük a szükséges terményeket a főzőkonyhánk számára. Aki ezt egyszer látja, utána más szemmel tekint a hajléktalan emberekre” – mondja az intézményvezető.
Álma egy egészségügyi centrum kialakítása, ahol a kórházi kezelésre már nem szoruló, de még lábadozó, önellátásra képtelen emberek gyógyulhatnának, 24 órás orvosi és ápolói felügyelettel.