Március 14-én este – a koronavírus okozta járvány megelőzése érdekében – a hívek szűk körének részvételével megkezdődött a Könnyező Szűzanya búcsúja a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. A nyitó szentmise főcelebránsa Veres András megyéspüspök volt, a szentbeszédet Németh László általános püspöki helynök mondta.

Még buzgóbb imádságra és odaadóbb áhítatra buzdította a híveket Veres András püspök köszöntőjében.  A főpásztor kiemelte, hogy a búcsú alkalmából egy felajánlásnak köszönhetően kétezer virágszál díszíti a Székesegyházat. Ez a kétezer virágszál az előírások miatt távol maradó zarándokokat is jelképezheti .  Imádkozzunk a betegek gyógyulásáért, és azért, hogy a tudósok mihamarabb megtalálják a vírus ellenszerét, és minél előbb vége lehessen a járványnak! – hangsúlyozta a házigazda.

Németh László atya felelevenítette a kegykép történetét: . –  A Szűzanya könnyezése két kicsi nép, az ír és a magyar történelmi helyzetére adott válasza volt. A Szűzanyának menekülnie kellett írországi otthonából, mint annak idején József védelme alatt menekült a gyermekkel Egyiptomba. Ír földről a clonferti püspök hozta magával, hogy aztán Győr legyen Egyiptoma, megmenekülésének helye. Az ír népet akkoriban keményen üldözte Cromwell protestantizmusa. Alig volt magyar, aki örülhetett annak, hogy 145 év után ismét kereszt díszíti a budavári Nagyboldogasszony-templom tornyát, ahová 1541-ben az Oszmán Birodalom tűzte ki győzelme jeléül a félholdat. A két kicsi nép Szűz Mária könnyeiben az édesanya gyermekeiért hullatott könnyeit fedezhette fel.

A történet szerint a gyermek Jézus fölé hajoló és imádkozó Szűzanyát ábrázoló képet Walter Lynch clonferti püspök hozta Győrbe, mégpedig azért, mert a Cromwell Olivér-féle üldözés idején a püspök menekülni kényszerült hazájából. Találkozott Püsky János akkori győri püspökkel, aki meghívta őt Győrbe és, kanonokká nevezte ki. Nyolc évig, 1663-ban bekövetkezett haláláig élt Győrben, a képet pedig akkor a Szent Anna kápolna egyik oldalfalán helyezték el. Pár évtized múlva Írországban ismét katolikus-üldözés tört ki, az ország összes püspökét száműzték egy parlamenti határozat alapján. 1697. március 17-én, Szent Patriknak,  Írország térítő apostolának és védőszentjének a napján,  a Győrben őrzött képen ábrázolt Szűzanya szeméből reggel 6 órától 9 óráig véres könnyek gördültek alá.

„A hír hallatára hamarosan megtelt a templom hívekkel, a káptalanbeliek levették a képet a falról, a fal száraz volt, a kép pedig nemcsak tovább könnyezett, hanem véres verítékkel is ázott. A cseppeket tiszta fehér gyolccsal letörölték, de a vászonra festett kép újra könnyezet, úgyhogy a kis Jézus orcájára is lehullott egynéhány csepp, melynek nyomát most is látni a képen” – írja Jordanszky Elek katolikus pap a Boldogságos Szűz Mária kegyelemképről című munkájában. A gyolcskendőt később Zichy Ferenc püspök ezüst keretbe foglalta melyet ma is láthatunk a kincstárban.  A győri székesegyház féltett kincseként őrzött Ír Madonna a két nép egymásra találásának igazi szimbólumává vált.

A szentmisét követően Veres András megyéspüspök a koncelebráló atyák, az asszisztencia és a munkatársak körében megáldotta a Nagyboldogasszony-székesegyház mellett kialakított zarándokpihenőt. 

A Könnyező Szűzanya ünnepén, március 17-én 11 órai kezdettel a BonumTV  élőben közvetíti a szentmisét a győri Nagyboldogasszony-székesegyházból.

Győri Egyházmegye Sajtóirodája