Négy év kihagyás után a Győri Nemzeti Színházban ezen a hétvégén rendezi meg a Magyar Versmondók Egyesülete a Radnóti Biennálét, illetve a XXVII. Radnóti Miklós Vers- És Prózamondó Versenyt.
Az esemény megnyitóján Pataki András, a Magyar Versmondók Szövetségének alelnöke, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára köszöntőjében – többek között – arról beszélt, hogy amikor középiskolásként kapcsolatba került a versmondással, az élete teljesen megváltozott. Minden kimondott szó jelen idejű, függetlenül attól, hogy mikor írta le a költő. A verssorok elmondásukkal életté válnak és később is hatnak.
A házigazda dr. Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója a Győr+ Média kérdésére válaszolva elmondta: „Radnóti Miklós eszmeisége és költészete olyan organizáló erő, amely újra és újra létjogosultságot ad a biennálénak. A rendezvény fontosságát jelzi, hogy csak a Kárpát-medencei és az országos vers- és prózamondó versenyek győztesei kaptak rá meghívást. A huszonhetedik alkalom pedig azt mutatja, hogy a mai pillekönnyű, furcsán változó világban is komoly erővel bír, és mindig megújul.”
S hogy hogyan lehet szépen verset mondani? A színházigazgató szerint különbséget kell tenni a szavalás és a versmondás között. Utóbbi esetben az előadó a költő által megfogalmazott gondolatokat a saját személyiségén, lelkén átszűrve próbálja meg interpretálni. A Kisfaludy teremben erre vállalkoznak a résztvevők szombaton és vasárnap. Közben pedig rövid kirándulást tesznek Abdára, Radnóti mártírhalálának helyszínére, ahol megemlékezést tartanak és megkoszorúzzák a költő szobrát.
Galéria: Ács Tamás
TV-s szerkesztő: Ficsór Dávid, J. Kovács Andrea