Azt hallottam ma valakitől, hogy az érzékenyítés szó olyan elcsépelt már, mint pár éve a kézműves jelző. Vagy az énidő. Szerintem viszont igenis ez a legjobb megfogalmazás arra, amit a Nem jön a baba című műsorban csinálunk hónapról hónapra. Érzékenyítünk, és elérzékenyülünk. Legutóbb, amikor két édesanya volt a vendégem, éppen ez történt. - Bajzát Zsuzsi írása.

Bevallom, amikor a műsor ötlete kipattant a fejemből, azt hittem könnyebb dolgom lesz. A szakemberek szinte nem várt sebességgel mondtak igent a felkéréseimre, viszont érintett anyukákat, és apukákat nagyon nehezen találtam. Vagyis rengeteg ilyen ember van a környezetemben, de erről a témáról nagyon nehezen beszélnek. Nem is csodálom, hiszen annyi negatív hozzáállás, kellemetlen vizsgálat, nyaggatás, és kétségbeesés van mögöttük, hogy sokan, ha tehetik inkább elfelejtenék az egészet.

Abban viszont mindenki egyetért, hogy a téma, vagyis a nehéz fogantatás szót érdemel. Az ilyen történetekért is: „Akkor a férjem is megijedt, mert 3 napig pizsamában voltam, és szőnyeget horgoltam. Ma két kör alakú szőnyeg van a kisfiam szobájában. Mindig mondjuk Marcinak, hogy a meg nem született testvéreid emlékére készültek.” (Ági)

„Már nekem is elegem lett abból, hogy folyton kérdezgetik, mikor lesz már kisbabánk. Egyszer csak meguntam, hogy én érezzem magam rosszul, és azt mondtam, higgye el, hogy mindent megteszünk azért, hogy gyerekünk legyen, és mi leszünk a legboldogabbak, amikor összejön.” (Betti)

Ez két hölgy, ma már anyuka története, vagyis 1-1 szelet az útjukból, ami a kisbabáig vezetett. Nagyon hálás vagyok, hogy megtiszteltek a bizalmukkal, és betekintést engedtek abba, milyen is volt ez az időszak.

A Nem jön a baba új adása már visszahallgatható az alábbi linkre kattintva: