Furcsán kezdődött a győri önkormányzat pénzügyi bizottságának legutóbbi ülése. A delegáltak a város költségvetési tervét vitatták volna, ám az ülés kezdetén csak a határozatképesség küszöbéhez elegendő képviselő jelent meg. Ezt látva, Pollreisz Balázs (DK–Momentum–MSZP–Jobbik–LMP) és dr. Hegedűs Ákos, az ellenzék által jelölt külsős bizottsági tag kikapcsolta a szavazógépét, ám a termet nem hagyta el. A furcsának nevezhető képviselői magatartásról kérdeztük az ellenzéki városatyát, a pénzügyi bizottság vezetőjét, valamint a város jegyzőjét.

A képviselőknek kötelessége érdemben részt venni annak a bizottságnak a munkájában is, amelynek tagjai. A legutóbbi ülésen ön politikai céllal próbálta megakadályozni a pénzügyi bizottsági ülés határozatképességét? Ez a törekvés képviselői vagy pártpolitikusi munkásságának része volt?

Nem kívánom kikerülni a választ, bizonyára az akkor nem megjelenő fideszes képviselőknek ugyanígy feltették ezt a kérdést, ők viszont pártpolitikai alapon nem vettek részt az ülésen. Én képviselőként tettem mindezt. Ellenzéki képviselőnek ilyen közgyűlési összetételben nem marad más feladata és lehetősége, mint a figyelemfelhívás. Ez a figyelemfelhívás, ez az obstrukció, ez egy képviselői tevékenység, egy ellenzéki eszköz, ezzel éltem. Pártpolitikusként obstrukciót nem tudok elkövetni, csak képviselőként. Pártpolitikai indíttatás vagy bármi ilyesmi azért nem lehet mögötte, hiszen csak képviselőként tudom ezt a tevékenységet elkövetni, máshogy nem.

Ön elment a pénzügyi bizottság ülésére, be is jelentkezett a számítógépes rendszerbe, aztán kijelentkezett. Miért maradt benn a teremben, ha nem kívánt részt venni a munkában?

Ahogy elmondtam és a jegyzőkönyvben is benne lesz ez: azért jelentkeztem ki, mert nem az ellenzéki képviselők feladata az, hogy a közgyűlési többséget biztosítják, hanem a közgyűlési többség feladata a határozatképességi többség biztosítása. Ezért jelentkeztem ki, egyfajta figyelemfelhívásként. Azért maradtam ott, mert felhívtam az elnök figyelmét, hogy be kell zárnia az ülést, ő pedig nem zárta be azt, így felhívtam a figyelmét, hogy addig ott is fogok maradni, ezért is maradtam, hiszen amikor kijelentkeztem, neki be kellett volna zárnia az ülést, amit nem tett meg.

Elég régóta képviselő, nem tudta, hogy ha benn marad a teremben, az személyes jelenlétnek számít akkor is, ha kijelentkezik a számítógépes rendszerből?

Ezt akkor teheti meg, ha erre felhívja a figyelmet, hogy ő annak fogja venni, ilyen felhívás pedig nem történt meg. Az előző válaszomban elmondtam, hogy miért maradtam, neki be kellett volna zárnia az ülést, ezt nem tette meg. Ezt vártam meg, és ez végül nem történt meg.

Sajtóhírek szerint jogászhoz fordult a múlt heti, pénzügyi bizottsági ülésen történtek miatt. Mit kifogásol?

Jogásszal közösen elkészítettük és a főispánnak átadtunk egy törvényességi felülvizsgálati kérelmet, hogy jogszerűen járt-e el az önkormányzat azzal, hogy folytatódott az ülés. Ezt vitatom, ugyanis, ha és amennyiben a bizottsági ülésnek a létszáma lecsökken, és határozatképesség nem áll fent, az elnöknek az SZMSZ szerint két lehetősége van, vagy elnapolja az ülést, vagy berekeszti. Egyiket se tette meg, szünetet rendelt el, amit nem tehetett volna meg. Később a káromkodások közepette megérkező képviselővel meglett a közgyűlési többség, akkor így folytatódott az ülés, ami véleményem szerint teljesen szabálytalan volt.

Volt-e érdemi javaslata a költségvetéshez?

A bizottsági munkát figyelembe véve, most is oda megyek, az oktatási-kulturális bizottság ülésére, a bizottsági ülések folyamán egyeztetünk és kérdéseket teszünk fel. Kérdéseim voltak természetesen. Érdemi javaslatom és módosító indítványom a közgyűlésen lesz.

Nagyné dr. László Edit: a kijelentkező képviselő jelen lévőnek számít, ha nem hagyja el az üléstermet

A pénzügyi bizottság ülésén jelen volt Nagyné dr. László Edit, Győr jegyzője. Tőle kértünk jogértelmezést a történtekre.

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának szervezeti és működési szabályairól szóló 30/2012. (XII. 19) önkormányzati rendeletének 22. § (4) bekezdése alapján foglalok állást ebben az ügyben – mondta a jogászok szakszerű pontosságával a jegyző.

Hozzátette: Az SZMSZ 22. §-a szerint a bizottságra a közgyűlésre vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók a 64. § (9) bekezdés szerint azzal, hogy a polgármesteren a bizottság elnöke értendő. A polgármester az ülés kezdetén elsődlegesen a szavazórendszer segítségével megállapítja, majd folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet. Ha a polgármester határozatképtelenséget állapít meg a szavazórendszer alapján, névsorolvasással ellenőrzi az ülésteremben jelen lévők számát. Az ülésteremben jelen lévő képviselő a neve elhangzása után jelzi jelenlétét. Ha azt nem teszi meg, de kétséget kizáró módon megállapítható, hogy az ülésteremben jelen van, a határozatképesség szempontjából figyelembe veendő. Azzal, hogy a képviselő kijelentkezik, de nem hagyja el az üléstermet, jelen lévőnek számít.

Takács Krisztián: Értelmetlen obstrukció

A Pénzügyi Bizottság elnöke szerint felelőtlen viselkedést tapasztaltak az ülés résztvevői. Takács Krisztián (Fidesz–KDNP) elmondta, hogy időben és határozatképesen nyitotta meg a szóban forgó ülést.

„Miután megállapítottuk a létszámot, napirend előtt kért szót Pollreisz Balázs, közölte, hogy nem az ellenzéki képviselők feladata a minimum létszám biztosítása, ezért nem kíván asszisztálni ahhoz, hogy a jelenlétével legyen meg a bizottság határozatképessége. Kikapcsolta a készülékét dr. Hegedűs Ákossal együtt, de nem hagyták el a termet. Ekkor szünetet rendeltem el, ez alatt két további bizottsági tag csatlakozott az üléshez, így már mindenképpen elegen voltunk.”

Takács Krisztián hozzátette, szigorúan képviselő szemmel nézve szakmailag is hibázott Pollreisz.

„Többször kértem az ülés alatt a képviselő urat, hogy amikor lehetősége van érdemben tárgyalni a város költségvetéséről, használja ki. Tárja fel a szakmai javaslatait, gondolatait a politikai revolverezés helyett, ám ő mégis ragaszkodott ehhez az értelmetlen obstrukcióhoz.”