Az elmúlt héten a rendőrség három eltűnt fiatal lány fényképét és adatait adta közzé, hogy a lakosság segítségét is kérjék. A hivatalos honlap arról számol be, hogy a lányok napok óta nem jelentkeznek állandó tartózkodási helyükön, róluk semmit sem tudnak. Sajnos nem ritka eset, hogy az felnőttséggel még csak ismerkedők csellengésre adják a fejüket.

A téma sokak figyelmét felkeltette, hiszen rövid időn belül három, közel egykorú – 16-17 éves – lány fotóját és alap adatait tette nyilvánossá hivatalos honlapján a rendőrség.

A gondolatok persze ilyenkor rögtön elindulnak: vajon miért tűntek el ezek a fiatalok, hol lehetnek és kivel? Önszántukból mentek el, vagy kényszerítették őket? A kérdés rengeteg, a válaszok sokkal nehezebbek, s kevesebb a megválaszolható. Az adatvédelmi törvény szigorú, találgatni lehet, de nem érdemes. Megelőzni és segíti annál inkább.

Beszéljünk a tényekről: Győr-Moson-Sopron megyében június 24-én délelőtt az eltűnt kiskorú személyek nemének aránya 50-50 százalékosnak volt mondható. Május 26-áig pedig tizenhat kiskorú eltűnése miatt kellett körözést kiadni. Beszédes tény, hogy a csellengők 80 százaléka gyermekotthonból indult útnak, míg családi környezetből 20 százalékuk tűnt el.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai nem csak statisztikákban voltak segítségünkre, hanem a múlt héten eltűnt három lány kapcsán is. Amire lehetett, válaszoltak, volt viszont olyan kérdésünk is, amelyben a kezük meg volt kötve: adatvédelmi okokból nem adhattak további felvilágosítást, csak annyit, amennyi a rendőrség honlapján olvasható. Szerettük volna megtudni ugyanis, hogy a lányok otthonról, vagy állami gondozásból tűntek-e el, lehet-e bővebbet tudni mondjuk arról, hogy esetlegesen felmerült-e az eltűnésekkel kapcsolatban szerelmi szál, tudatmódosító szerek használata; illetve, hogy talán összefüggésbe hozható egymással a három körözés? Ezekhez tehát nem jutottunk közelebb, viszont azt megnyugtató volt megtudni, hogy a „körözési eljárás során gyűjtött adatok alapján bűncselekmény lehetősége és szexuális bántalmazás gyanúja vonatkozó információ ezidáig nem jutott a rendőrség tudomására.”

Az eltűnések okaiként feltételeztünk bizonyítványosztást, szerelmi szálat, a rendőrség válaszából azonban kiderült, hogy „erre vonatkozó statisztikai adat nem áll a rendelkezésükre.”

Hozzátették: „Az eltűnések okai nagy általánosságban hasonlóak és gyakran ismétlődnek. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett kiskorúakat más-más szempontok motiválják a szökésre, de az ok legtöbbször az, hogy szeretnének az intézményi kötöttségek alól kibújni, nem jól tolerálják a szabályokat, illetve szeretnének újra együtt lenni családjukkal, barátaikkal, szerelmeikkel. A gyermekotthonban, lakásotthonban és nevelőszülőnél elhelyezett kiskorúak engedély nélküli távozásaik során jellemzően a szüleikhez, rokonaikhoz, illetve barátaikhoz szöknek vissza.

A családból történő eltűnés hátterében a szülők közötti, vagy a szülő-gyermek közötti konfliktus helyzet, a gyermek elhelyezésével kapcsolatos vita esetleg gyermekvédelmi hatósági intézkedés megakadályozása is állhat.

Egy-egy esetben az is előfordul, hogy a fiatalok rossz iskolai osztályzat vagy bizonyítvány, kalandvágy, ifjúkori szerelem miatt távoznak el otthonról ismeretlen helyre.”

Adta magát a kérdés, hogy vajon az esetleges kiskorú partnert felelősségre vonható-e azért, mert a keresett személy nem téret haza a tartózkodási helyére? A válasz szerint „a rendőrség a kiskorút megtalálását követően törvényes képviselője jelenlétében részletesen meghallgatja az eltűnésével kapcsolatban. A kiskorú meghallgatása során elmondottak alapján kerül sor a további szükséges intézkedések megtételére.”

Jó hír viszont, hogy a kiskorúak eltűnése a legtöbbször rövid időn belül megoldódik, sokszor már másnapra előkerülnek.

A hivatalos adatok szerint harminc százaléka a bejelentés megtétele után egy napon, újabb harminc százaléka egy héten, míg harmincöt százaléka egy hónapon belül előkerül. A fennmaradó öt százalékba azok sorolhatók, akikről „a rendőrség információk alapján vélelmezi a tartózkodási helyüket, csak nehézkes a felkutatásuk.”

A legjobb persze az lenne, ha nem is kellene erről a témáról beszélni. Ugyanakkor köztünk élő probléma, amelynek megelőzése nagyon is nehéz és összetett feladat. Erről a múlt héten Hajba Ferenc kollégánk is írt egy jegyzetet, amelyben hangsúlyozta: „Új tanácsot még a pszichológusok sem nagyon tudnak adni. A megértést, a befogadó szeretetet, a sok beszélgetést, saját, ebben a korban sokszor változó személyiségük tiszteletét. És a rájuk fordított figyelmet, nyitottságot, mely hatásosabb az értelmetlen, s amúgy is könnyen kijátszható szigornál. Hogy ne tűnjenek el a szemünk elől, mert náluk nélkül mi is elveszettek vagyunk. ”

Nélkülük mi is elveszettek vagyunk

Természetesen a rendőrség is komoly preventív munkát végez, hogy felhívja a gyermekek figyelmét arra, milyen veszélyeket rejt magában az önkéntes távolmaradás, ha csak gondolnak egyet, s nyakukba veszik a nagyvilágot. „A rendőrség gyermek és ifjúságvédelmi, áldozatvédelmi tevékenysége során folyamatosan készíti fel a 18 év alatti korosztályt a jogkövető magatartásra, a veszélyhelyzetek elkerülésére. Kiemelendőek a központi programjaink: az OVI-ZSARU, az általános iskolás korosztálynak DADA és a középiskolásnak az ELLEN-SZER program.” – tájékoztatott a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.