Kismegyer 1809. június 14-én írta be nevét Európa történelmébe. Az itt zajló, győri csataként elhíresült ütközetben 35 ezer francia ellen 39 ezer császári és királyi, valamint magyar nemesi harcos küzdött, a csatát természetesen Európa legjobb hadserege, a francia nyerte meg.
Kismegyer történetéről Néma Sándor címzetes levéltár igazgató tartott előadást az Életünk utcái, terei helytörténeti sorozatban a Kisfaludy Károly Könyvtárban szerdán.
A XIV. századi magyar krónika megemlíti, hogy 1071 körül Salamon király Székesfehérvárról jövet áthaladt Megyeren. IV. Béla 1266-os oklevelében Nagy- és Szőlős Megyerről emlékezik meg, mint a turóci prépostság birtoka. Mindkét részen szőlőművesek laktak. Nagymegyer település a mai Kismegyerpuszta helyén feküdt. Szőlősmegyer a Sokorón Écs és Nagybarát között terült el. Előbbiben 13 utóbbiban 43 szőlőműves lakott. Szőlősmegyer a török hódoltság után nem éledt újra.
Kismegyernek a XIV. században több birtokosa is volt, közülük az egyik a Hédervári Kápolna Alapítványa. A Hédervári Kápolnát, amely ma a győri székesegyházban található Hédervári János építtette a kismegyeriek adójából. A másik birtokosa 1535-től 1945-ig a Bencés rend volt – emlékeztetett Néma Sándor.
Az 1683-as török hadjárat letörölte a falut a térképről és csak a XVIII. században népesítették be újra. A XVIII. században malmot és magtárat építtettek és tehenészetet létesítettek a bencés majorsági területen. Történelmi jelentősége, hogy 1809-ben, a győri csatában erődítményként szolgált a francia csapatok ellen. A magtár védelmezte a Szent Anna kápolnánál felállított osztrák és magyar seregek főparancsnokságát. Az osztrák és magyar katonák a maradék lőszerrel ide vonultak vissza és itt haltak hősi halált. Az épület ma is áll, szabadidő-központként, bárként és szabaduló pinceként működik.
Jelentős történelmi helyként említette Néma Sándor a tarisznyavárat, amely a török időkben épült, ami Győr várának egyik előretolt védelmi és megfigyelő állása volt. Az 1700-as években már csak romként jelölték a térképeken. Helyén a XVIII. században épült a temetőkápolna.
A legjelentősebb emlékhely a településen a kismegyeri csata emlékműve.
Az emlékmű létrehozását 1896-ban Goda Béla, Győr vármegye alispánja kezdeményezte, kivitelezésére Leonhardt kapott megbízást, míg fővédnökül a trónörökös Ottó főherceget sikerült megnyerni. A süttői szürkegránitból készült hatméteres oszlop tetején áll kiterjesztett szárnyakkal az ősi magyar turulmadár, az emlékhely sarkain négy ágyú áll, amelyet a komáromi várból hozatták. Ünnepélyes felavatására 1897. október 17-én került sor. 2009 nagyszombatján vandálok, színesfémtolvajok ledöntötték az emlékművet és ellopták a sasmadarat. Az emlékművet egy évvel később helyre állították, bekamerázták.
Kismegyert 1954-ben csatolták Győrhöz azóta töretlen fejlődés jellemzi – zárta gondolatait az előadó.