Február elsejétől a hónap végéig fakitermelést végeznek a Püspökerdőben. A pontos területet térképen is jelölik, a helyszínen pedig táblákkal jelzik. A munkálatok általában 8-15 óra között zajlanak majd. Arra kérik a látogatókat, hogy ebben az időszakban kerüljék a területet.

Bene Zsolt, a Kisalföldi Erdőgazdaság munkatársa portálunknak elmondta: „A munka egyrészt egészségügyi kitermelést jelent, vagyis a potenciálisan veszélyes, beteg, száradóban lévő fák kivágását. A Püspökerdőben nagyon sok a kiránduló, ezért a veszélyes helyzeteket szeretnénk elkerülni. Másrészt vannak állománynevelési feladataink. Sok helyen a fák lombkoronája már annyira összeér, hogy egymás vetélytársaivá válnak, s egy részük bizony alulmarad a harcban. Ilyenkor a lombkoronaszintbe is belenyúlunk, ritkítunk, hogy a a bent maradó állománynak jóval nagyobb növőtere legyen.”

A kitermelt fából elsősorban lakossági tűzifa lesz, a többit pedig ipari alapanyagként hasznosítják.

Bene Zsolt arról is szólt, hogy a mintegy 260 hektárnyi Püspökerdőből 60-70 hektáron gyorsan és nagyra növő, ugyanakkor rövid életciklusú fa, a nemes nyár található. Mivel ez az erdőrész lassan eléri a vágáskort, ezért a későbbiekben is lehet számítani egy-egy területen beavatkozásra, akár véghasználatra, vagyis tarvágásra is. Ezeket az erdőket természetesen megújítják.

Olyan fafajokat választanak, amelyek őshonosak és természetvédelmi szempontokból is megfelelőek. Ehhez azonban rengeteg időre van szükség. Míg a nemes nyárnál 30-40 év, addig az őshonos fajoknál, így például a kocsányos tölgynél 80-100 év is kell a kívánt erdőkép kialakításhoz. Ám úgy tartja a mondás, hogy az erdőt az unokáinktól kaptuk kölcsönbe. A fenntarthatóság egyik alapelve pedig, hogy a jelenben annyit és olyan mértékben használjunk, hogy az utánunk jövő generációknak is elérhető legyen.

A fa az emberiség alapvető nyersanyaga, amire a jövőben is szükségünk lesz, nem tudjuk és nem is kell teljesen kizárni az életünkből. Az élőfa fotoszintézissel megköti a szén-dioxidot, ami a faanyagban szerves szénvegyületek formájában raktározódik. Nem gondolunk rá, pedig ha a fát nem elégetjük, hanem otthon berendezési tárgyként használjuk, azzal valamennyi szén-dioxidot is megkötünk a légkörből.

Bene Zsolt a Győr Rádió Juice című műsorában is tájékoztatást adott a részletekről, az adás már visszahallgatható itt: