Belvárosi kódex készül Győrben. Valamennyi érintett javaslatát várjuk arról, hogyan tudnánk közösen az ott élők, a kereskedők, a vendéglátók, a pihenésre, sétára vágyó győriek, és a belföldi s külföldi turisták igényeinek megfelelően még vonzóbbá, otthonosabbá tenni Európa egyik legszebb barokk belvárosát – indokolta dr. Dézsi Csaba András polgármester, miért kezdték el kidolgozni különböző szakemberek közreműködésével a kódexet.

„Gyermekkoromban is Nádorvárosban éltünk, de ha sétálni akartunk a Baross utcán, vagy valamelyik üzletbe indultunk vásárolni, mindig azt mondtuk: bemegyünk a városba” – emlékszik vissza Győr polgármestere. A város Győrben mindenekelőtt azt a történelmi városrészt jelentette, ahol nyüzsögtek az emberek, a környező településekből ide jöttek vásárolni a Bécs közelsége miatt a kor nyugati divatruháit is kínáló butikokba.

A belváros népszerűségéhez hozzájárult annak egyedi hangulata, az épületek szépsége. Az ott élőknek persze néha terhes volt a nagy tömeg, de a belvárosban élni – főleg az erkélyes műemlék épületekben – mégiscsak büszkeséget, rangot jelentett. Az Európa-díjjal kitüntetett belváros funkciója, hétköznapi élete aztán az idő múlásával fokozatosan átalakult, megkopott, vonzereje – tagadhatatlanul a pláza és az Árkád letelepedésének következtében is – csökkent.

Takács Krisztián önkormányzati képviselő szerint a fogyasztási szokások megváltozása komoly kihívást jelent a belvárosi kereskedőknek. A nagy üzletközpontoknál ugyanis jól lehet parkolni, s egy épületen belül rengeteg népszerű boltot talál a vásárló. Ugyanakkor viszont a belvárosnak semmihez nem hasonlítható hangulata van.

De elegendő-e a történelmi hangulat a vásárláshoz? – merül fel a kérdés.

„Elkerülhetetlennek gondolom, hogy a belvárosba letelepítsünk világmárkákat forgalmazó üzleteket, ezek vonzereje nagy hatást gyakorolhatna a vásárlói érdeklődésre, ráadásul mások is szívesebben nyitnak ki ott, ahol már van ismert, rangos üzlet” – magyarázza Takács Krisztián, majd hozzáteszi: olyan, speciális, helyi, környékbeli termékeket forgalmazó kis üzleteket is érdemes lenne nyitni, amelyek tipikusan a belvárosban érzik jól magukat, s nem illenek egy nagy üzletház profiljába.

Dr. Fekete Dávid, a belváros másik önkormányzati képviselője, korábbi alpolgármester arra hívja fel a figyelmet, hogy az utóbbi tíz évben jelentős fejlesztések történtek a győri belvárosban. Új burkolatot és világítást, s részben új funkciót is kapott például a Király és a Kazinczy utca, a Széchenyi és a Dunakapu tér. Természetesen ezeken a helyeken valamennyi közművet is kicserélték.

„A belváros azért is izgalmas, sétára, barangolásra alkalmas városrész, mert sikátorok, kisebb szögletek, szűkebb és tágabb utcák mind megtalálhatók benne” – mondta dr. Fekete Dávid. – A belváros különböző részei specializálódhatnának például kulturális szolgáltatásokra. Az egyik lehetne a zene, a másik a festészet, a harmadik mondjuk a gasztronómia utcája. Ez még izgalmasabbá, színesebbé tenné a tereket, utcákat. A további fejlesztésekhez, finomításokhoz, a zöldítéshez a győri emberek, szervezetek, fiatalok biztos számtalan életképes ötlettel tudnak majd szolgálni.

Dr. Dézsi Csaba András szerint át kell nézni a teraszokat is, van – e engedélyük, azt is, hogy városképi, esztétikai szempontból ellenőrizték- e felépítésüket.

A polgármester kiemelte: semmiképpen nem akarják a belvárosban élőknek, a Covid-19 vírus következtében amúgy is kedvezőtlen helyzetét nehezíteni, ellenkezőleg: segíteni akarnak abban, hogy a belváros minden szempontból visszanyerje régi rangját, szépségét, népszerűségét. Ezért szeretnék visszaadni a belváros varázsát, ahol sétálni, a környezetben gyönyörködni, pihenni, vásárolni, étkezni lehet.

Takács Krisztián hozzáfűzi ehhez: Győr a gasztronómiai kínálat tekintetében lemaradt más, hasonló méretű városoktól. Van pár valóban kiemelkedően remek étterem, de a többi nem tud eredeti, vonzó ízvilággal szolgálni. A nagyvárosokban már régóta zajlik a street food-forradalom, mi viszont még a hamburgernél és a kebabnál tartunk. Gasztronómiai szempontból alaposan elmaradtunk a fiatalok ízlésétől.

„A belvárosi kereskedelem, vendéglátás csak akkor tud megmaradni és fejlődni, ha összetartó erőt mutat fel – állítja Marsovszky Adrien, a belváros fejlődéséért felelős tanácsadó. – A fiatal vállalkozók jobban értik, hogy egységes képet kell kialakítani önmagukról. A régi, elavult, ízléstelen portálokat át kell alakítani. Valamennyien érdekeltek vagyunk egy hangulatos, szép, tiszta utcaképben. A városrendészet segítségével a részegeket, lumpeneket sikerül távol tartani a belvárostól. Az viszont jelentősen rontja a kereskedők esélyeit, hogy a többségük szombaton délután egy órakor bezár. Nem csoda, ha ilyenkor a vásárolni szándékozó győriek inkább elmennek a bevásárlóközpontokba. A belvárosi utcaképek megújítása, eredeti megjelenítése mellett szükség van az emberi magatartás megváltozására is.

„A Belvárosi kódex elnevezésű koncepcióterv – amelyet különböző területek szakemberei hoztak létre – meghatározza a belvárosi közterületek, sétálóutcák minőségi kialakítását, annak fejlesztési lehetőségeit és szabályozását egyaránt. Javaslatot teszünk a terek és az utcák zöldítésére, az autós, a kerékpáros és a gyalogos forgalmak együttes kezelésére, kerékpártámaszok, ivókutak elhelyezésére, a parkolás és áruszállítás megoldásaira, csak hogy pár témát említsek – sorolja a kezdeményezés célját Gyimóthy Ákos, a város főépítésze.

A javaslatnak lesznek hosszú, valamint rövid távon megvalósítható elemei és lesznek szabályozással kezelhető témái, úgy mint a teraszok, a kitelepedések, illetve a kirakatok, az árubemutatás, vagy akár az elhanyagolt homlokzatok felújításának igényei.

A koncepcióterv, ahogy neve is mutatja, még csak egy terv. A város vezetői várják a hozzászólásokat, észrevételeket a [email protected] e-mail-címre.