Dr. Dézsi Csaba András, Győr város polgármestere sokszínű egyéniség, aki a városért végzett munkássága miatt Győrben a díszpolgári, országosan a Magyar Tisztikereszt kitüntető címet kapta meg. Reneszánsz ember a barokk városban, aki az előző polgármester szexbotrányát követően nyerte el nagy arányban a győriek bizalmát. Orvosként és polgármesterként is egyből a Covid-világjárvánnyal szembesült, majd a korábbi „békeidőt” követően energiaválság és háború sújtotta környezetben kellett helytállnia valamennyi területen. Csaknem minden, amibe belefog, előbb-utóbb sikertörténetté növi ki magát, aminek az okát sokan kérdezik. Hogyan lehet ennyi üggyel, témával, szakmával párhuzamosan eredményesen foglalkozni? Ki valójában dr. Dézsi Csaba András, városunk polgármestere?

Hogyan lett politikus egy fiatal, civil orvosból?

A rendszerváltás során szimpátiával figyeltem a Fidesz – akkoriban Fiatal Demokraták Szövetsége – megalakulását, működését. A jórészt korombeli fiatalok látványosan, bátran aktivizálták magukat a korábbi kommunista hatalommal szemben. Megkeresett Szájer József parlamenti képviselő, valamint Wajzer Gábor, a Fidesz győri elnöke. Olvasták az írásaimat a megyei lapban, és azt látták, hogy hasonlóan gondolkodunk a világról, az országról, a politikáról. Felkértek, hogy induljak parlamenti képviselőnek az 1994-es választásokon. Akkor léptem be a Fideszbe. Bár a parlamenti választáson nem jutottam be az Országgyűlésbe, az önkormányzati megmérettetésen egyéniben egyedüli fideszesként magasan megnyertem a nádorvárosi körzetet. Azóta hétszer zsinórban megnyertem minden választást Nádorvárosban.

Négy évvel később jókora meglepetést okozott azzal, hogy fideszes létére Balogh József szocialista polgármester mellett alpolgármesterként kezdett el dolgozni, igaz, az orvosi hivatását akkor sem adta fel.

Annak ellenére, hogy az előző ciklusban komoly vitáink voltak, Balogh polgármester felkért alpolgármesternek. Ez egyedülálló helyzet volt az országban, mert politikailag szemben álltunk és ezt deklaráltuk is.  De Balogh logikusan gondolkodó közgazdász polgármester volt, és tekintettel arra, hogy akkor az országot a Fidesz kormányozta – bár helyben ellenzékbe került a Fidesz –, úgy gondolta: harmonikusabb lesz a kapcsolattartás a kormánnyal, ha én is benn vagyok a vezetésben. Előtte természetesen egyeztettem a miniszterelnökkel is.

Kinek hozott többet a politikai konyhára ez a szereposztás?

Szerintem a városnak. Kellően borzoltuk ugyan egymás idegeit, de mindketten a város fejlesztésében gondolkodtunk. Először kontrolling szerepet ajánlottak fel, de a barátaim javaslatára úgy döntöttem, hogy én építeni szeretnék, ezért kértem a kultúra, az egészségügy, a szociálpolitika és a környezetvédelem felügyeletét. Ennek egyik kiváló eredménye a ma is jól működő Richter Terem kialakítása volt. Sokan emlékeznek rá, hogy ebben az épületben működött korábban a Rába mozi. Miután a mozi megszűnt, privatizálni akarták, de a javaslatomra átalakíttattuk hangversenyteremnek. Ez azért lehetett sikertörténet, mert mindketten tudtuk: a várospolitika a város átgondolt építését, fejlesztését jelenti. Aztán amikor a szocialisták kerültek kormányra, már nem kellettem, de nem vagyok sértődékeny alkat, képviseltem Nádorvárost, és építettem a kardiológiát. Nekiláttam a tudományos munkának, a Semmelweis Egyetemen PhD fokozatot szereztem, két és fél éven át Merkely professzor mellett is dolgoztam és megtanultam a szívkatéterezést.

Miután Balogh József már nem indult, hogyhogy nem ön, hanem Borkai Zsolt lett a Fidesz győri polgármesterjelöltje?

Egy korábbi sikertelen polgármester-választás után új jelöltet kerestünk, nekem már meg sem fordult a fejemben, hogy induljak. Németh Zoltánt javasoltam, aki jelenleg a vármegyei közgyűlés elnöke, az alpolgármesterségem idején gyakorlatilag ő volt a helyettesem, a kisujjában volt a győri várospolitika. Szerintem kiváló választás lett volna. Ezzel szemben előkaparták a semmiből Borkai Zsoltot, mondván, egy sikeres sportoló, bár fogalma sincs a várospolitikáról, nyerhet, és majd úgyis a Fidesz-frakcióra fog támaszkodni.

Hogyan, miért került ön szembe Borkai Zsolt polgármesterrel?

Borkai politikai szempontból már akkor is teljesen talajtalan ember volt, aki hamarosan új barátokra lelt. És olyanokat mondott, hogy ha a Fidesz-frakció nem szavazza meg azt, amit ő szeretne, majd megszavaztatja az MSZP-frakcióval. Ez nálam komolyan kiverte a biztosítékot, de a polgármesterünk akkor már kizárólag az őt körülvevő néhány „baráti” tanácsadóra hallgatott. Majd elkezdte zsarolni a Fideszt, hogy lemond, ha engem nem távolítanak el a közéletből.  Nem volt mit tenni, hiszen ő volt a polgármester, az első ember, aki a Fidesz színeiben addig győzni tudott a városban. Soha nem volt azonban igazán fideszes, nem nemzetben, nem családban, és nem a városban gondolkodott, hanem kizárólag saját egyéni és baráti ambíciói irányították. Borkai parlamenti képviselő, illetve a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke lett. Engem pedig tényleg leváltottak minden politikai funkciómból. Maradtam Nádorváros képviselője. Mint a Magyar Judo Szövetség küldötte, tizenhat éve vagyok a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, ott is végignéztem Borkai Zsolt tündöklését és bukását. A nyilvánosságra került szexvideó az ő tevékenységében csak a jéghegy csúcsa volt.

Ön akkoriban mindvégig ott ült a közgyűlésben mint önkormányzati képviselő. Ha ezt tapasztalta, miért nem tette szóvá?

Természetesen szóvá tettem, ezért is lettem mellőzött a közgyűlésben. Nekem Nádorváros képviselőjeként az volt a kérésem hozzá, hogy támogassa a körzetemet és a szívcentrum működését, hiszen mindkettő Győr alapvető érdeke. Ezt meg is tette korrekt módon. Felmértem, hogy reálisan ebben a helyzetben ennyit tudok tenni. Építettem a győri szívbetegek korszerű ellátását, Nádorváros az egyik legélhetőbb területe lett Győrnek.

Voltak személyes tapasztalatai a politika természetéről, a háttéralkukról, a közügyeket hátráltató ambíciókról. Ezek ismeretében miért vállalkozott arra három és fél évvel ezelőtt, hogy elvállalja a Fidesz–KDNP polgármesterjelölti felkérését?  

Amikor Borkai bukása után felkértek polgármesterjelöltnek – és ez most lehet, hogy nagyképűnek hangzik –, nem láttam, és most sem látok más alkalmasabb embert a jelenlegi politikai porondon Győrben. Hiszen alpolgármesterként korábban már beleláttam a városvezetésbe, ismerem az egész várost, annak működését, és jók a kormánykapcsolataim is. Óriási megtiszteltetésnek fogom fel, hogy a győriek megválasztottak és a szülővárosom polgármestere lehetek. A brutális nehézségek, mint a Covid-járvány, az energiaválság, a háború ellenére is kezdettől fogva kitartottunk a meghatározó és jövőbe mutató városfejlesztési koncepciónk mellett. Azt csak úgy mellékesen jegyzem meg, hogy a Jedlik híd megépítését is még az én korábbi, 2002-es polgármesterjelölti programomból emeltük át Borkai programjába. Ez egy jól dokumentált történet. Mindig komplex stratégiában gondolkodom, abban, hogy Győr hosszú távon milyen lépésekkel válhat még stabilabbá és még élhetőbbé. Így született meg az új kulturális központ terve, és a Győr több mint egy város program, miszerint Győr hatása messze túlterjed a közigazgatási határainkon. Győr az itt élők tehetsége, szorgalma és munkája eredményeként tart ott, amit mindenhol irigykedve vagy csodálattal néznek az országban. Itt most nem szabad megállni, mert könnyen elveszíthetjük azt az előnyünket, amit még a Kolozsváry Ernő polgármester által vezetett város megalapozott a rendszerváltás után. Arra azonban figyelek, hogy az ipari park bővítésénél most ne magánemberek, hanem a város gyarapodjon a területfejlesztés során. Az ipari parkot pedig azért kell bővítenünk, mert az ipar fejlődése lehetőségeinek megteremtése nélkül befellegzene a teljes foglalkoztatásnak, és a többi városhoz képest jobb anyagi lehetőségeinknek.

Apropó: a mai állapotok szerint lesz-e akkumulátorgyár Győrszentivánon?

Soha nem mondtam, hogy a városba akkumulátorgyárat tervezünk. A gyár elleni civil tiltakozás csupán egy politikai lózung, csakúgy, mint az ugytudjuk.hu kampánykiadvány önmagát függetlennek füllentő szerkesztőjének ez irányú cikkei, akciói. Látni fogják majd, hogy kampányként használják, hiszen indulni fognak a helyi választáson. Aki figyeli a nemzetközi sajtót, az a közelmúltban olvashatta, hogy a Volkswagen konszern vezérigazgatója Csehországban jelentette be: nem lesz újabb akkumulátorgyáruk. A bejelentés helyszíne is világosan mutatja, hogy eredetileg a csehekhez tervezték azt a gyárat. A szentiváni zöldek pánikkeltése tehát ezért sem volt indokolt.

Mi a város jövőképe az ipar fejlesztéséről a kibővített ipari parkban?

A városunkban jelenleg domináló autóipar mellett ismét a sokszínű iparfejlesztést tűztük a zászlónkra, ez felel meg a hagyományainknak is. Korábban a Rába-gyáron kívül számos meghatározó élelmiszer- és textilipari gyár működött Győrben, de új iparágakat is szívesen fogadunk. Mindemellett örömteli, hogy a Rába ismét szárnyra kapott.

Többes szám első személyben fogalmaz, tehát biztos, hogy indul a jövő évi önkormányzati választáson.

2034-ig tervezem a várospolitikai munkámat, és ahogy mondtam, komoly városfejlesztési terveink vannak, amit a nehéz körülmények ellenére sikeresen kezdtünk meg, és ezt polgármesterként tudom csak megvalósítani.

A Fidesz önt fogja támogatni?

A Fidesz–KDNP-kormány is Győr sikerében és további fejlődésében érdekelt. Győr a magyar gazdaság, a magyar ipar húzó városa. Komoly gondot jelentene, ha politikai instabilitás alakulna ki ebben a városban. Ezért a feladat adott, meg kell nyernünk a választást, és tovább kell vezetni a várost a siker útján. A nehéz helyzet ellenére sikeres polgármesteri munkámat a Fidesz és KDNP vezető politikusai közül mindenki elismeri, és ez fontos visszajelzés számomra, ezen a téren nincsenek kétségeim.