A komposztálás ünnepnapja (október 10) alkalmából a Humusz Szövetség és a Galgamenti Népfőiskola arra buzdítja a civil közösségeket és az oktatási intézményeket, hogy október hónap folyamán valósítsanak meg a komposztáláshoz kötődő olyan aktivitást, amellyel annak jótékony hatásaira hívják fel a figyelmet. A győrújbaráti Százszorszép Lakókert Öko Közössége hulladék-újrahasznosítási bemutatót tartott vasárnap.

„Az öko közösség létrehozásának célja, hogy egymást inspirálva és támogatva a jelenleginél fenntarthatóbb lakókörnyezetet hozzunk létre. A közösségi összefogás által szorgalmazzuk, hogy a lakóparkban élők közül minél többen alakítsanak ki veteményeskerteket, ültessenek haszonnövényeket, létesítsenek komposztálókat, magaságyásokat, és helyezzenek üzembe esővízgyűjtő tartályokat. Hobbikertészként és elkötelezett természetbarátként, permakultúra-tervező bizonyítvánnyal a zsebemben igyekszem elültetni az ökológiai szemléletmód magjait a lakóparkban.” – mondja Szentgyörgyi Anna, a közösség alapítója.

Hol komposztáljunk?

A komposztáló kialakításánál ügyelni kell arra, hogy azt lehetőleg szélvédett, árnyékos helyen létesítsük, így a forró nyári napokon sem feltétlen szárad ki. Fontos ugyanakkor az is, hogy oldalról szellőzhessen a jó oxigénellátás érdekében, alul pedig el tudja vezetni a fölösleges vízmennyiséget nagyobb esőzések idején. Utóbbit a megfelelő rétegezéssel is elősegíthetjük.

Mit tegyünk a komposztba?

Lehetőleg kezeletlen, növényi eredetű alapanyagokkal, növényevő állatok trágyájával dolgozzunk. A konyhából zöld utat kapnak a komposztba az öt cm-nél kisebb zöldség- és gyümölcs maradványok, tojáshéj, kávézacc, teafű, a kertből pedig az olyan zöld és barna hulladékok mint a gallyak, nyesedékek, fahamu, falevelek és lenyírt fű. Minél változatosabb alapanyagokkal dolgozunk, annál gazdagabb, tápanyagdúsabb humuszt kapunk a komposztálási folyamat végén. Beteg növényeket és felmagzott gazokat, kezelt, déli gyümölcsök héjait, lebomlónak hirdetett műanyag szatyrokat, főtt és állati eredetű ételmaradékot inkább ne tegyünk a halomra!

Hogyan komposztáljunk?

A komposztálás folyamatát érdemes figyelemmel kísérni, szükség esetén pedig beavatkozni: locsolni, ha túl száraz, átforgatni, ha bűzlik és ügyelni a megfelelő szén-nitrogén arányra. Megközelítőleg huszonötször több szénre („barna” faalapú anyagok: kéreg, forgács, avar, karton, stb.) van szükség mint nitrogénre („zöld” javak: konyhai hulladék, frissen nyírt fű, stb.) az ideális bomlási folyamatok érdekében. Ásványi anyagokban gazdag csalánnal, cickafarkkal, nadálytővel vagy érett komposzttal gyorsíthatjuk ezen folyamatokat.

Az érdeklődők, tanulni vágyók számára a Humusz Szövetség két hasznos kiadványt is készített, amelyből a legfontosabb tudnivalók könnyen elsajátíthatók. A Komposztálás a családban című kiadvány, és a Komposztálás közösségben című.