A győri zsidóság múltjáról rendezett konferenciát a városi levéltár szerdán délután. Az intézmény a magyarországi holokauszt 80. évfordulójának kívánt emléket állítani.

Dr. Bagi Zoltán Péter levéltár igazgató elmondta: a holokauszt Győrt nagyon komolyan érintette, ezért fontos a tragédiát feldolgozni előadások formájában. Az volt a céljuk, hogy a 18. századtól a vészkorszak utáni időszakig felvázolják a győri zsidóság történetét.

Az első előadásban a Rákóczi szabadságharc idején a városban élő két zsidó kereskedőről tudhattunk meg érdekes adalékokat dr. Bagi Zoltán Pétertől. Például azt, hogy a Hirschle testvérek, Jákob és Izsák 1706 telén megmentették a Győrben lévő császári-királyi katonaságot és a lakosságot az éhhaláltól.

Zima András és Glasser Norbert pedig átfogó képet nyújtottak a zsidó-magyar együttélésről, arról, hogy a polgárosodás idején hogyan élt egy más vallású felekezet, mely őrizte identitását, de mégis magyarnak tartotta magát. Hallhattunk arról is, hogyan járultak hozzá a zsidók a város gazdasági fejlődéséhez és milyen szerepet játszottak annak kulturális és közéletében. A kiegyezéstől az első világháborúig tartó felívelő időszakot hanyatlás követte, mely elvezetett a vészkorszakhoz.

A konferenciát Kiss Borbála előadása zárta, mely a győri Holokauszt emlékmű állításáról szólt. A 6 méter magas piramis alakú építményt a szigeti izraelita temetőben építették fel Adler Manó tervei alapján. A belsejében helyezték el azt a Schima Bandi iparművész által készített Emlékkönyvet, mely az áldozatok neveit tartalmazza. A Mártírok emlékművét 1947 júniusában adták át Tildy Zoltán köztársasági elnök jelenlétében.