Dr. Pergel Elza alpolgármester dr. Veres András megyéspüspök kíséretében hétfőn koszorút helyezett el Boldog Apor Vilmos püspök vértanúságának 75. évfordulója alkalmából a Püspökvár udvarában látható Apor Vilmos emléktáblánál, majd a Nagyboldogasszony-székesegyházban található Apor Vilmos szarkofágnál.

1945. március 28-án (nagyszerdán) megkezdődött Győr ostroma. A várost a visszavonuló németek is lőtték, találatot kapott a székesegyház is. Apor Vilmos püspök minden menekülőt befogadott, a Püspökvár pincéiben több száz ember talált menedéket.

Utolsó szentmiséjét is itt mutatta be nagycsütörtökön. A nagypénteki szentmisét azonban megzavarták, orosz katonák érkeztek a Püspökvár pincéjébe, mondván, hogy a püspök adjon a szolgálatukba 90-100 fiatalasszonyt „krumpli pucolás céljából”.

Egy fiatal lány ijedtében előbújt rejtekhelyéből és futni kezdett.

A katonák utána szaladtak, de a püspök eléjük lépett és kitárt karral tolta kifelé őket a lépcsőn, mutatva a kifelé vezető utat.

Ekkor az egyik katona lerántotta a válláról gépfegyverét, s négy megfélemlítő lövést adott le, melynek nyomai ma is látszanak a plafonon. Ez felbátorította a másik katonát, aki rálőtt a püspökre.

Az első lövés a karján érte, de csak a szemüvegtokját találta el, a második lövés a szemöldöke felett a homlokát súrolta, a harmadik pedig a köldöke felett a hasát érte.

Apor Vilmost az ostromlott városon át az éj leple kórházba szállították, és petróleumlámpa fényénél Petz Aladár közreműködésével megműtötték.

Ám a harmadik, a hasát ért golyót nem tudták eltávolítani. Ebbe a lövésbe halt bele három nap múlva, húsvét hétfőn hajnali egy órakor.

Testét ideiglenesen a kármelita templom kriptájába temették. Újratemetésére csak 1986. május 23-án kerülhetett sor, azóta a győri bazilika Héderváry-kápolnájában nyugszik. 1997. november 9-én II. János Pál pápa boldoggá avatta Apor Vilmos püspököt a római Szent Péter téren.