A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum névadója szobrának megkoszorúzásával és a „Győr, a nyugati kereszténység védőbástyája” című tudományos konferenciával ünnepelték az idei múzeumi világnapot a szakemberek és a téma iránt érdeklődők.

A rendezvény apropóját a múzeumi világnapon kívül a győri vár töröktől való visszafoglalásának 425. évfordulója adta.

Székely Zoltán múzeumigazgató köszöntőjében arról beszélt, hogy a város valóban védőbástya volt, hiszen hét bástyával kerítették körbe a 16. század második felében, s ezzel a magyar végvárrendszer legnagyobb erődítménye lett. A győri vár 1598-as visszafoglalása európai jelentőségű esemény,melyről számtalan hírlap, röplap, ábrázolás készült, s a későbbi, a korral foglalkozó történeti munkákban is rendszeresen megjelent. Ugyanakkor a város története szempontjából is meghatározónak bizonyult, mert a 16. században kiépített erődváros teremtette meg a modern Győr alapjait. A korabeli katonai, egyházi és világi intézmények mindig fontosnak tartották, hogy emlékezzenek az 1598-as eseményekre, először egyházi körmenetekkel, később emlékműállítással, tudományos kutatással.

Az Apátúr-házban tartott konferencia régész, történész, múzeulógus és levéltáros előadói saját szakterületük legújabb kutatási eredményeit osztották meg a hallgatósággal.

Dr. Nemesné dr. Matus Zsanett, a Rómer Múzeum igazgatóhelyettese irodalomtörténeti előadásában a 19. századi Győr közköltészetében megjelenő történeti múlttal foglalkozott. Portálunk kérdésére válaszolva elmondta: Számos ilyen jellegű irodalmi alkotás létezik, szerzőik általában ismeretlenek az utókor számára. Vannak köztük lírai és prózai művek, egy részük elérhető könyvtárban is. Ilyenek például Virághalmi Ferenc vagy Bodrogi Papp István kötetei A győri vár visszafoglalásáról sok legenda született, ezeket Mohl Antal gyűjtötte össze először, ebben szerepel a vaskakas legendája is. Híres még Pázmándi Horváth Endre három felvonásos hősi játéka, amit szintén erről az eseményről írt.

Dr. Bagi Zoltán Péter, a Városi Levéltár igazgatója ugyancsak a visszafoglalás napjának érdekességeiről számolt be. Előadásából kiderült, hogy már maga a haditerv is egyedi volt részletekbe menő kidolgozottságával. Beszélt a petárdáról, mint fegyverről, mely döntő szerepet játszott az eseményekben, hiszen ezzel robbantották be a fehérvári kaput, ugyanakkor a tévhit, hogy ekkor alkalmazták először Magyarországon.

A szakmai nap délután kiállításmegnyitóval zárult. A tárlat bemutatja a vár felépítését, az 1594-es és az 1598-as ostromokat, a fontos szerepet játszó személyiségeket, illetve a vár visszafoglalásának utóéletét. Láthatunk számos korabeli fegyvert, festményt és egyéb emléket, ám a legnagyobb szenzációnak az ostromban kulcsszerepet játszó hős, Pálffy Miklós vértezete ígérkezik.

A „Megvesszük Győrt és bástyája mienk” című kiállítás megtekinthető a Magyar Ispitában (Győr, Nefelejcs köz 3.) december 30-ig, hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között.

TV-s szerkesztő: Németh Boglárka