A magyar nemzeti politika álláspontja nem lehet más, mint hogy Európa legyen az európaiaké - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön Budapesten.
Az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésén arra szólított fel: adják vissza az európai emberek jogát arra, hogy demokratikusan eldönthessék, háborút vagy békét akarnak-e. Dönthessenek szabadon arról, hogy kit engednek be Európába és kit nem, és arról, hogy normalitásban vagy abnormalitásban akarnak-e élni.
Rámutatott: a XIX. és XX. századi politikában még bizonyos eligazító erővel bíró ideológiai címkék kora lejárt, a XXI. század emberei számára egyre értelmezhetetlenebb az absztrakt pártpolitikai öndefiníciók sokasága. Jobboldal és baloldal, jobbközép és balközép, konzervatív vagy liberális, neokonzervatív vagy neoliberális, szociáldemokrata progresszív vagy zöld – napjainkra ezek a fogalmak egyre inkább kiürülnek, és értelmüket veszítik. Egyre inkább csak két politikai csoportképző ismérv marad: a normalitás és az abnormalitás – fejtette ki.
Kiemelte: ma még az Európai Unió minden tagállamában kivétel nélkül társadalmi többségben vannak a normalitás hívei. Az Európai Uniónak akkor, és csak akkor, van jövője, ha a normalitás európai társadalmi többsége politikai többséget is tud szerezni – rögzítette. Aláhúzta: ha nem, az Európai Unió – mint a modern kori európai történelem legígéretesebb demokratikus terve – diktatúrába fullad, és Európán kívüli érdekek cselédjévé válik.
A következő években a magyar nemzeti politika, és ezen belül a KMKF feladatának nevezte, hogy a normalitás nemzeti többségét őrizve és erősítve keressék a lehetséges együttműködést azokkal, akik velünk együtt nem akarják, hogy nemzeteink eltűnjenek, az Európai Unió pedig zsarnokságba vagy anarchiába süllyedjen.
“Próbáljuk meg talpra állítani az Európai Uniót! Talán sikerül” – fogalmazott. Hangsúlyozta: bárhogyan is alakul, mi, magyarok minden körülmények között maradjunk talpon. Kövér László szerint a mai világban talpon maradni politikai értelemben azt jelenti, hogy minden körülmények között megőrizzük a magyar állam szuverenitását és a szülőföldjén élő külhoni magyar közösségek politikai cselekvőképességét. Ezen kettős célhoz ugyanazon eszköz vezet: a nemzeti érdekérvényesítő politika fenntartása az anyaországban és a külhoni magyarság körében.
Mi, magyarok, Trianon óta megtanultuk, hogy ami ma vagy holnap történik a kisebbséginek mondott külhoni magyarsággal, holnapután ugyanaz történhet a többséginek minősülő anyaországi magyarsággal is. Ez a magyar sorsközösség egzisztenciális törvénye, amit az élet számtalanszor visszaigazolt – fogalmazott.
Kijelentette: Európának is fel kell ismernie, hogy ami ma történik az európai nemzeti kisebbségekkel, az fog történni holnap vagy holnapután az európai nemzeti többségekkel is. Ha ma a közel 50 milliós lélekszámú, európai szülőföldjén számbeli nemzeti kisebbségben élő őshonos európai emberek – akik választópolgárok és adófizetők – kevesebb jogot, jogvédelmet kapnak az Európai Uniótól, mint az ide érkező illegális migránsok, akkor holnap vagy holnapután az európai nemzeti többségek is erre a jogfosztott sorsra fognak jutni – mondta.
Hozzátette: ha ma az európai nemzeti kisebbségeket korlátozzák vagy megfosztják a demokratikus érdekérvényesítési jogaiktól, akkor holnap vagy holnapután az európai nemzeti többségek is erre a sorsra jutnak, s végső soron pedig megfosztják őket a nemzeti államaiktól is.
Kitért arra is: az elmúlt hónapokban korábban soha nem tapasztalt hevességű médiatámadás zajlott a KMKF külhoni tagszervezetei, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a felvidéki Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Szövetség ellen, amelyek kétségbe vonták az etnikai politizálás létjogosultságát, idejétmúltnak és haszontalannak minősítették a kisebbségi magyar politikai szervezetek munkáját, és nyilvánvaló céljuk az volt, hogy a külhoni magyar választópolgárokat demoralizálják, eltántorítsák a külhoni magyar pártokra való szavazástól.
Az újdonság az volt, hogy ezeket zömében külhoni magyar szerkesztőségek hajtották végre, amelyekben két közös dolog van: mindannyian “függetlennek” minősítik önmagukat, és a mindannyiukat életben tartó pénzügyi köldökzsinór végén a Soros-birodalom áll – mondta. Rámutatott: miközben magyar nyelven sajtóhadjáratot folytatnak a magyar etnikai pártok ellen, az Európai Parlamentben már készen vannak a tervezetek arra, hogy a nemzeti szinten szerveződő európai politikai pártokat miként lehet kiiktatni az uniós politikából, és helyettük miként lehet “transznacionális európai pártokat kreálni”.
A globalista világpolitikai erők céljának nevezte, hogy az európai nemzeti államok felszámolásával létrehozzák az Európai Egyesült Államokat és Európát megfosszák bármilyen – legyen akár többségi, akár kisebbségi – etnikai vagy nemzeti jellegétől, etnikai vagy nemzeti érdekérvényesítő erejétől. Megállapította: jelen állás szerint ez a globalista politikai erő európai céljai eléréséhez “szőrőstől-bőrőstől” túszul ejtette a jobb sorsra érdemes Európai Uniót, korrumpálta annak vezetőit, eszközként használja annak intézményrendszerét.
A tervezett Európai Egyesült Államok politikai értelemben Európán kívüli érdekeknek való teljes európai alávetettséget hozna a demokrácia, azaz a népakarat uralma helyett a digitális algoritmusok gazdái akaratának az uralmát jelentené. Pénzügyileg eladósítást, gazdaságilag ipartalanítást, a mezőgazdasági termelés felszámolását, kulturálisan keresztényellenességet és különféle abnormalitásokat, demográfiailag fokozatos lakosságcserét, geopolitikailag ütközőzónát, katonapolitikailag pedig – ahogy Soros György nyilvánosan megfogalmazta – európai élőerőt jelentene az Oroszország elleni háborúban – összegzett.