Vitát váltott ki a kedvezményes parkolóbérletek tervezett emelése a belvárosban, ezért főleg ennek a hátteréről, okairól és az ezzel kapcsolatos közvélemény-kutatásról kérdeztük dr. Dézsi Csaba András polgármestert.

A parkolóhiányhoz vezető okok

– Miért került napirendre a belvárosi kedvezményes bérletek árának emelése?
– Győrben nagyon komoly parkolási gondok vannak. Alapvető okai között elsőként említem, hogy évtizedek óta nem épül elég parkoló a társasházak, a lakóparkok és a lakótelepek lakásaihoz. A lakótelepen a garázsok jelentős részét átalakították kisboltnak. Sok garázstulajdonos kiadja, vagy tárolóhelynek használja a garázst, és inkább kinn hagyja a sajátját az utcán. Gond az is, hogy jó néhányan a kisteherautóikat a közterületi parkolókban helyezik el.

– Ez igaz, de az is kérdés, van-e elég parkolóhely a városban?
– Több parkolóház vagy mélygarázs épült a belvárosban, illetőleg Adyvárosban, a vásárcsarnok, valamint a kórház mellett is. Ez utóbbi teljesen kihasználatlan. Pedig onnan tízperces gyaloglással például a Marcalváros is megközelíthető. Én értem, hogy mindenki lehetőleg a lakóhelyéhez a legközelebb szeretne parkolni, ezt azonban ennyi gépkocsi esetében nem garantálhatja senki. A parkolási gondokat jelentősen megnövelte, hogy ma már egy családban nem egy, hanem általában két autó van. Sőt, bármilyen meglepő, de több család három-négy autót is fenntart, nyilvánvalóan elsősorban ott jellemző ez, ahol több generáció lakik együtt.

– Kinek a kötelessége gondoskodni az autók tárolásáról?
– A kocsik elhelyezéséről egyértelműen a tulajdonosának kell gondoskodnia. Ez a tény a változtatási tilalom és az új, tervezett építési rendelet lényege. Azt akarjuk elérni, hogy az új építésű házakhoz lakóegységenként legalább két parkoló vagy garázs épüljön. Sajnos az is elég gyakran előfordul, hogy bár a lakáshoz épül garázs, de azt a lakás tulajdonosa nem veszi meg, tehát a garázs üresen áll, az autók meg kinn parkolnak az utcán. Az a kérdés is felmerül, hogy a közutakat ki és mikor használhatja parkolás céljából, kinek hány autót van joga úgy parkoltatni, hogy más az egyetlen autójának sem talál szabad helyet. Valamiféle határt kell szabni, rendet kell teremteni, mert itt már évek óta kaotikus állapotok uralkodnak. Megkockáztatom, hogy Győrnek ma a parkolási gond a legnagyobb problémája.

A parkolási rendelet elvei, megfontolásai

– Miben látja a megoldást?
– Kialakítottunk egy szisztémát, ami az első autónál kedvezőbb, minden további kocsinál szigorúbb parkolási díjakat állapít meg. Másrészt, akik a környéken laknak, kedvezményesebben parkolhassanak azokhoz képest, akik másutt, a saját lakóterületükön is meg tudnak állni. Azt a szándékot is érvényesíteni akartuk, hogy elsősorban a győriek részesüljenek előnyben. Ezeknek a céloknak az eléréséhez, bármilyen furcsa is, az egyik praktikus megoldás a parkolózónák kiterjesztése, hogy a Győrbe vidékről dolgozni járó emberek ne foglalják el a parkolóhelyeket az ott élők elől.

A díjak mértékéről és igazságtalanságáról

– Miért nem tartja igazságosnak a mostani díjszabást?
– Ma a belvárosban 400 forint egy óra parkolás. Az éves, kedvezményes parkolási bérlet eddig 3900 forint volt. Ez nevetséges összeg. Ezért egy más városrészből érkező győri ember összesen tíz órát állhat abban a parkolóban. Egy belvárosban élő pedig egy évet. Biztos vagyok abban, hogy ha belegondolnak, ez semmilyen megközelítés alapján nem tartható igazságosnak. Ezt a 3900 forintos bérletet emelnénk meg jövő január elsejei hatállyal évi 25 ezer forintra az első autó esetében. Ez havi 2080 forintot kiadást jelent, amiért havonta egy nem belvárosban élő ember összesen öt órát parkolhat. Még ez is rendkívül aránytalan, de mindenképpen egy olyan igazságosabb közteherviselés, amit rosszindulattal is nehéz túlzónak nevezni. A második autó esetében a bérlet ára már magasabb, ezért kérte Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő, hogy vizsgáljuk felül ennek a döntésnek a hátterét.

A polgármester közvélemény-kutatást végeztet el

– Mit jelent ez a felülvizsgálat?
– Tekintettel arra, hogy nézeteltérések adódtak az új parkolási bérletek díjának ügyében, ezért azt javasoltam a parlamenti képviselőnek, hogy kérdezzük meg a lakosságot. Mi a véleményük a győri embereknek arról, hogy hol, milyen bérleti díjszabásokat alkalmazzunk a városban? Kiterjesszük-e a fizetőparkoló zónákat annak érdekében, hogy az ott lakók egy kedvezményes bérlet vásárlásával nagyobb eséllyel tudjanak megállni a lakásuk közelében, mint a távolabb, vagy nem is Győrben élők. Az is kérdés, mely területekre kell alkalmaznunk korlátozott idejű parkolást, és milyen parkolási bérletdíjakat tartanak elfogadhatónak az emberek.

„Nem díjat emelünk, csak a kedvezményt mérsékeljük minimálisan”

– A belvárosi példánál maradva, nézzük a szikár tényeket. Valójában nem díjat emelünk, hanem a rendkívül magas kedvezményt minimálisan mérsékeljük. Egyszerű belátni, miért. Ha mondjuk egy marcalvárosi lakó a belvárosban leparkol, akkor óránként 400 forintot fizet. A parkolóhely reggel nyolctól este hatig fizetős, azaz egy nap 4 ezer forint az ára. Egy hónapban húsz munkanap van, plusz az ugyancsak fizetős szombat délelőttök, tehát összesen 22 nappal számolhatunk egy hónapban. Így egy hónapban ez az összeg az adott parkolóhelyre 88 ezer forint, 12 hónap alatt pedig 1 millió 56 ezer forint. Tehát egy parkolón, amennyiben azon nem bérletes állna, 1 millió 56 ezer forint bevétele származna a városnak. Komolyan gondolja valaki azt, hogy ezzel szembe lehet reálisan állítani évi 3900 forintos bérletárat? Komolyan gondolhatja-e valaki, hogy a 25 ezer forint éves bérletár az első autó után irreálisnak tekinthető? Szerintem ez rossz vicc. De kérdezzük meg a győrieket. Felelősen, demokratikusan, hiszen fontos, hogy megbeszéljük közös dolgainkat, és ne hagyjuk, hogy nyugalmunkat pártpolitikai csaták megzavarják.

Más téma: Mi a helyzet a Győr-Szolnál, miért váltották le a vezetőit?

– Nagy tévedés, hogy leváltották, hiszen a Győr-Szolnak egy éve már nem is volt első számú vezetője. Most annyi történt, hogy kineveztük Prédl Antalt vezérigazgatónak, tehát már van első számú vezetője. Azt, hogy vezérigazgató úr milyen átszervezéseket tervez vagy valósít meg alsó szinteken, az az ő hatásköre. Prédl Antal olyan kiváló szakember, akit a jegyzőkönyv tanúsága szerint is a közgyűlésen minden párt és szervezet támogatott.