Noémi csodás napra ébredt. Első alkalommal öltözött be a hétvégére a barokk esküvő alkalmával, felöltötte szépséges ruháját, legszebb mosolyát, és párjával, Krisztiánnal karöltve élvezte a város forgatagát.

Krisztián, már 11 Barokk Esküvő részese volt, innen jött az ötlet, hogy ezen csodás nap alkalmából megkérje szíve hölgye kezét.

Noémi erről mit sem sejtve sétált boldogan a város utcáin, kedvesen, mosolyogva fotózkodott, ha kérték.

A városházi torony látogatás lehetősége adta az alkalmat, ötletet Krisztiánnak, hogy ott kérje meg Noémi kezét. Míg a Városháza előtt gyülekeztek a Barokk Esküvő résztvevői, odafenn a toronyban egy ifjú szív hevesen dobogott, vajon szerelme igent mond-e?

Ahogy illik , térdre ereszkedve kérte meg a meglepett lány kezét, aki boldogságában, meglepetésében csak örömkönnyeket hullatott, de elhanzgott a várva vár : igen!