Érdemes betérni – főleg gyerekekkel – a Püspöki Udvarbíróházba (Apor Vilmos püspök tere 2.), ahol egy a vidékünk hiedelmeit bemutató tárlat várja az érdeklődőket.

Amulettől a szenes vízig – Sötét varázslatok kivédése és egyéb mágikus gyakorlatok emlékei a Kisalföldön című tárlaton többek között megtudhatjuk, hogyan repültek a boszorkányok a környékünkön.

A boszorkányok változatos közlekedési eszközei közül a nyírfaseprű mindenütt ismert volt, ám a Szigetközben piszkafán és szénvonón, Fertőendréden kendertilón repültek a boszorkák a múzeum adatai szerint. A vízi út sem jelentett problémát számukra, Cikolaszigeten rostában ülve eveztek a Dunán. Egy sérfenyőszigeti viszszaemlékezés szerint pedig a boszorkánygyűlésre seprűn igyekvő boszorkányok szintén rostát vittek magukkal. Éjszaka sokszor hangokat is hallottak a levegőből a környéken élők, a feljegyzett emlékek szerint. „Szita-rosta-kéreg, mingyá hazaérek…” Bár a sötétben nem láttak senkit, ebből mégis tudták, hogy a boszorkányok úton vannak a Gellért-hegyre.

Az izgalmas tárlat a Kisalföld területén ismert mágikus eszközökből és eljárásokból, azon belül is főként a bajelhárítás praktikáiból villant fel tárgyi emlékeket, bepillantást nyújtva az őskortól a 20. századig gyakorolt hiedelemszokásokba.

„A mágia tárgyakkal nehezen megfogható témakör, hiszen a legtöbb ilyen céllal használt eszköz hétköznapi tárgy volt, melyet az idő, a helyszín, az eljárás vagy maga az azt végző személy tett természetfeletti hatásúvá. Legtöbb emlékünk néprajzi gyűjtésekben fennmaradt elbeszélésekből származik, melyekből a kiállítás tablóin kívül QR-kóddal elérhető kiegészítő tartalmak nyújtanak ízelítőt. A tárlat célja, hogy a látogatót rávezesse a hiedelmek és mágikus gyakorlatok időn, társadalmi rétegeken és vallásokon átnyúló párhuzamaira” – tájékoztatott T. Városi Ágnes, a kiállítás kurátora.

A kiállítás szeptember 3-ig, hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között látogatható.