Kevesen tudják, de Győrben számos Szent István-ábrázolással találkozhatunk, amelyek nemcsak a templomokban bújnak meg, hanem akár a város főterén is találkozhatunk vele. A teljesség igénye nélkül derítettük fel ezeket az emlékeket.

Kísérőnk Székely Zoltán művészettörténész, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója volt, akitől megtudtuk, a barokk korból fennmaradt legkorábbi Szent István-ábrázolás 1642-ből származik és a jezsuiták egykori templomában, a mai bencés templomban a Magyar szentek oltárán látható. Ezen az agg, ősz szakállú István király teljes uralkodói díszben, hermelingalléros palástban, térdre ereszkedve nyújtja át az országalmát a Szűzanyának és az ölében tartott gyermekének.

A Széchenyi téren sétálva, ha felnézünk a Mária-oszlopra, ott is megláthatjuk Szent István alakját. Magyar ruhájáról és a vágásos-kettőskeresztes címerrel ékes pajzsról ismerhetjük fel, amelyre jobbjával támaszkodik; baljában jogarát tartja, lobogó szakállas fejét pántos korona ékesíti.

A Mária-oszlop a XVII. század utolsó évtizedeiben készült, Buda 1686-os visszavételének – és saját bíborosi kinevezésének – emlékére állíttatta Kollonich Lipót püspök. Ha az Apátúr-ház felé fordulunk, ott is megláthatjuk első királyunk szobrát, aki magyar ruhát visel, vállára palást borul, fején a Szent Korona, kezében a jogar és az országalma.

Tudjuk, hogy a Győri Egyházmegye alapítása Szent Istvánnak köszönhető és neki tulajdonítható a káptalandombi székesegyház építése is. E cselekedetét egy domborművű rézlap őrzi, mely a templom északi hajójának támaszkodó pilléren látható, amint Szent Istvánt vánkoson térdelve a Boldogságos Szűzanyának az egytornyú templomot felajánlja. Betérve a Nagyboldogasszony-székesegyházba, több, barokk kori István király-ábrázolást is megcsodálhatunk, igaz, most a felújítás miatt nem mind látható.

Frissen restaurálva várja a látogatókat a gróf Zichy Ferenc püspök által 1767-ben állíttatott Szűz Mária-kegyoltár, amelyen Szent István király szoborba faragott, különálló posztamensre állított alakja az építmény középpontját alkotó Könnyező Szűz Mária- kegykép előtt térdepelve ajánlja fel a koronát. Szerencsések voltunk, felmászhattunk a templom szentélyébe, a boltozat alá, ahol éppen a Franz Anton Maulbertsch által 1773-ban festett mennyezetkép, a szent király ábrázolásának restaurálása folyik.

Gyarmati András főrestaurátor elmondta, a festmény tisztításán, konzerválásán túl vannak, a hiányok strukturálása folyik, majd elkezdik az esztétikai helyreállítást. A kép által a mennyek országába pillanthatunk be, ahol a magyar szentek apoteózisának lehetünk tanúi.

A felhőgomolyagokon az Árpád-ház férfi és női szentjei, az államalapítás korának szentéletű püspökei és szerzetesei jelennek meg, közöttük is kiemelt helyen, a kompozíció középpontjában Szent István király van. Magyar ruhában térdel, lábai előtt puttók emelik a magasba a vörös párnára helyezett fejedelmi jelvényeket, alatta pedig egy angyal az ország címerét tartja. A nagyközönség a felújított mennyezetképet várhatóan jövő tavasszal láthatja meg.