Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc nem a szembenállást, hanem a közös cselekvést valósította meg, Győr pedig akkor is felismerte, hogy a város és az ország érdeke azonos. Ezt mondta ünnepi beszédében Szeles Szabolcs alpolgármester, aki az újvárosi, március 15-e tiszteletére rendezett ünnepségen szólt az egybegyűltekhez. A városvezető kiemelte, erőt meríthetünk abból, hogy ha 174 éve bízni tudtunk egymásban, akkor erre ma is számíthatunk és támaszkodhatunk egymásra. Az újvárosi ünnepségen a körzet képviselője, dr. Fekete Dávid Lukács Sándort állította példaként, a rendezvényen résztvevő fiatalok elé.
„Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc több dologra is megtanított Bennünket, győrieket, többek között az egység és az összefogás erejét” – mondta köszöntőjében Szeles Szabolcs. „174 évvel ezelőtt fontos tanulság volt, hogy Győr felismerte, a város és az ország egészének érdeke azonos, ez pedig így van most is, erről nem is szabad letérni” – tette hozzá az alpolgármester.
„Ha most egy kicsit nagyobb aggodalommal is, mint máskor, de tisztelegjünk a hősök előtt, merítsünk erőt abból, hogy ha 174 éve bízni tudtunk egymásban, erre ma is számíthatunk, támaszkodhatunk egymásra” – fogalmazott az alpolgármester.
„Nekünk, magyaroknak mindig meg kellett küzdenünk a szabadságunkért, soha nem kaptuk csak úgy, ajándékba” – emelte ki beszédében dr. Fekete Dávid.
„Ez ma is így van, hiszen jelenleg is mások szándékai között kell lavíroznunk” – hangsúlyozta az önkormányzati képviselő. „1848-49-ben is fontos helyszín volt Győr, ahogy később 1956-ban is, a város és azon belül Újváros is a forradalmárok oldalára állt” – mondta dr. Fekete Dávid.
„Lukács Sándor fiatal ügyvéd vezéregyénisége volt az itt zajló eseményeknek, húszas éveiben járt, de ennek ellenére példát mutatott mindenki másnak, ahogy példát tud mutatni azoknak a fiataloknak is, akik most itt vannak, hogy méltó módon emlékezzenek a forradalmárokra és hősökre” – zárta szavait a képviselő.
A köszöntők után színes műsor szórakoztatta az emlékezőket, többek között az újvárosi művelődési ház kórusa, a Richter zeneiskola trombitás növendékei és a Kossuth Iskola ének csoportja is fellépett, de egy-egy Péterfys és Bercsényis diák is gazdagította a megemlékezést. Az ünnepség zárásaként pedig óvodások és kisiskolások tűztek ki nemzeti színű kis zászlókat és helyeztek el virágot a Kossuth szobor lábánál.
Galéria: Ács Tamás