Hétszázötven évvel ezelőtt V. István Győrt a királyi városok sorába emelte. Mária Terézia pedig 1743. március 6-án szabad királyi városi rangot adományozott Győrnek. Az ehhez kapcsolódó míves, eredeti levéltári dokumentumokat a polgármester és a levéltár szakemberei mutatták be a sajtónak a városháza dísztermében.

Dr. Dézsi Csaba András polgármester fehér kesztyűben lapozta végig a Mária Terézia által aláírt kiváltságlevelet, s méltatta a szabad királyi városi rang jelentőségét. A polgárok szabadságát és annak intézményes kereteit teremtette meg a győriek számára, fogalmazott, és hangsúlyozta: A kiváltságlevél következtében a polgárság mentesült az egyházi terhek jelentős részétől, adószedési jogával élve pedig tovább gazdagíthatta a várost.

„Fantasztikus érzés egy olyan városban élni, melynek ilyen gazdag múltja, s arra alapozott jövője van”- jelentette ki dr. Dézsi Csaba András.

Bana József kutató, történész, levéltár-igazgató szerint a győriek harminc évi perlekedés után gyakorlatilag pénzzel váltották ki saját szabadságukat. Mária Terézia letörte a kiváltságokkal szembeni ellenállást, s így, ha jelentős késéssel is, de 1751-ben az országgyűlés törvénybe is foglalta ezeket a jogokat.

Az önrendelkezés keretében a város bírót és 12 képviselőt választhatott. Bevételei fölött maga rendelkezhetett, kereskedhetett, adókivetési és pallosjoga volt. A tisztújítást először évente, később négyévente Szent György napján tartották.

Bana József a királyi rang által adott előnyök részletezése kapcsán utalt arra: Első fokon csak városi bíróság ítélkezhet a polgárok felett. Szabad végrendelkezési jogot gyakorolhattak a polgárok, akik saját áruik után rév-, vám- és harmincadmentességet élveztek. Pénzadójukat évente egy összegben fizethették a királynak. Jobbágyszolgáltatással nem tartoztak. Megillette őket a malomtartási, hús- és italmérési, valamint a vásártartás és árumegállítás joga. Követeket küldhettek a rendi országgyűlésbe. Plébánosukat szabadon választották és gyakorolták a kegyúri jogokat.

Mária Terézia Győrt szabad királyi várossá nyilvánító privilégiumában kijelentette, hogy a város a káptalanból megváltotta magát, s ő a legmagasabb kiváltság birtokába kívánja juttatni, figyelemmel arra, hogy:

„a város sokat szenvedett lakói tehetségükkel, erejükkel küzdöttek a török ellen, s magukat mindenkor a haza hasznos polgárainak és a közjó előmozdítóinak mutatták és bizonyították…”

Győr jelenlegi állapotához, tárgyi és szellemi értékeihez, szépségéhez, város által nyújtott lehetőségekhez a kiváltságlevél is jelentősen hozzájárult a történelem során.

Bagi Zoltán főlevéltáros két céhes szabályzatot mutatott be a 16–18. század közötti időszakból. Az egyik egy hajós cég német nyelvű dokumentuma volt, a másik pedig a „seborvosok” szabályzata. A levéltárban található húsz céhszabályzatot, csakúgy, mint a Mária Terézia által aláírt kiváltságlevelet, fakszimile kiadásban, pontos hasonmásképp is megjelentetik.

Tekintse meg az eseményen készült képgalériánkat!

TV-s szerkesztő: Kárpát Zsolt