A korszerű matematikai módszerek hozzájárulnak a hatékonyabb gyógyszerek és kezelési protokollok kifejlesztéséhez, így végső soron a társadalom egészségi állapotának javításához – ez az első hallásra meglepőnek tűnő tény derült ki a győri Széchenyi István Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Ipari Innovációs Matematikai Szolgáltatási Hálózat (HU-MATHS-IN) által gazdasági szervezetek számára tartott partnertalálkozón.

A győri Széchenyi István Egyetem, valamint a hét hazai egyetem és két kutatóintézet 22 ipari matematikával foglalkozó kutatócsoportját összefogó HU-MATHS-IN 2021. február–márciusban online partnertalálkozókat rendez, hogy ismertesse a gazdaság szereplői számára a HU-MATHS-IN szervezetét, működését, valamint az ipari matematikai módszereknek az ipari, kutatás-fejlesztési és innovációs projektekben elért eddigi eredményeit és további hasznosítási lehetőségeit. A második, február 12-én megtartott esemény témája az volt, hogyan lehet alkalmazni a hálózattudományt és az adatbányászatot az egészségiparban.

Az ennek kapcsán szervezett online sajtótájékoztatón dr. London András, a Szegedi Tudományegyetem Számítógépes Optimalizálás Tanszékének adjunktusa kifejtette: a korszerű matematikai módszerek több területen nagy segítséget jelentenek az egészségügy és az egészségipar számára, így a társadalom egészségi állapotának javításához járulnak hozzá. Az egyik ilyen szegmenst a gyógyszerfejlesztés jelenti. Hálózatalapú szimulációs eszközök segítségével szűkíthető azon molekulák, lehetséges hatóanyagok köre, amelyek alkalmasak lehetnek bizonyos betegségek kezelésére. Ennek révén fel lehet gyorsítani, hatékonyabbá és olcsóbbá lehet tenni ezeket a kutatásokat. Van olyan sikeres magyar startup vállalkozás, a Turbine AI, amely a rák ellenszerét keresi így.

Dr. London András hozzátette: a másik fő pillér az adatbányászat.„Ma már rengeteg adat áll rendelkezésre betegekről, kórtörténetekről, kezelésekről, amelyek révén megfelelő számítási kapacitással és matematikai módszerek alkalmazásával mérhető a gyógyszerek és a kezelési protokollok hatékonysága, valamint akár korai diagnózis is felállítható. Mindenki számára világos, hogy egy betegség kimenetelét nagyban befolyásolhatja, hogy előbb vagy utóbb kezdődik meg a megfelelő kezelés” – mondta az adjunktus, aki ennek kapcsán beszélt saját kutatásukról, amit a szegedi pszichiátriai klinikával közösen folytatnak. Ennek lényege, hogy nagy mennyiségű adat elemzésével a skizofrénia korai diagnosztikáját szeretnék megvalósítani. Ez hatalmas előrelépést jelentene, hiszen ennél a betegségnél különösen igaz, hogy a kezdeti fázisban rendkívül nehezen felismerhető, s emiatt nehezen is kezelhető.

A sajtótájékoztatón dr. Horváth Zoltán, a HU-MATHS-IN, illetve az európai szervezet, az EU-MATHS-IN elnöke, a győri Széchenyi István Egyetem professzora elmondta, hogy az ipari matematika a matematikai kutatási eredmények (modellezés, szimuláció, optimalizáció, gépi tanulás) módszereinek ipari, gazdasági és különösen innovációs alkalmazását jelenti. Felhasználási lehetőségei rendkívül széles körűek, a járműipartól a mezőgazdaságon át az egészségiparig szinte minden ágazatra kiterjednek, ami forintosítható haszonnal kecsegtet a gazdaság szereplői számára. A HU-MATHS-IN éppen ezért örömmel várja a cégek megkeresését, hiszen az általa összefogott kutatócsoportok sokféle területen tudnak megoldást adni a felmerülő problémákra.

„A HU-MATHS-IN – Magyar Ipari Innovációs Matematikai Szolgáltatási Hálózat tevékenységének elmélyítése” című, EFOP-3.6.2-16-2017-00015 azonosítószámú projekt a győri Széchenyi István Egyetem, mint konzorciumvezető, valamint a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem konzorciumában, 1,386 milliárd forintos európai uniós vissza nem térítendő támogatással valósul meg.