A napokban ismét megjelent a 100 leggazdagabb magyarról szóló kiadvány, melybe öt, térségünkben működő vállalkozás tulajdonosa, vezetője is bekerült. A fagyasztott és előhűtött élelmiszerek nagykereskedelmével foglalkozó cég alapítója, Matusz Balázs a 92. helyen szerepel a listában. A kezdetekről, karrierről és családról is kérdeztük az 52 éves győri üzletembert.
Szakácsként kezdte pályafutását, 21 évesen már étteremtulajdonos volt, mikor Pierot néven megnyitotta Győr akkor egyik legfelkapottabb vendéglátóhelyét. A piaci rést felismerve 1994-ben megalapította a Matusz-Vad Zrt.-t, melynek fejlődése az azóta alapított vállalkozásokkal egyetemben továbbra is töretlen. Matusz Balázs nemcsak sikeres üzletember, de kollégái szerint is kiváló főnök, szerető férj, nagypapa, odaadó családfő.
Édesapja, Matusz Károly fotóművész hivatását nem vitte tovább, pedig gyerekként mindig örömmel segédkezett a képek előhívásánál is. Mégis inkább a kereskedelem, a vendéglátás, az üzleti világ vonzotta. Miért?
Matusz Balázs: Az ötlet a család egy jó barátjától, Báling Ottótól indult, aki folyamatosan járt a világban, utazott, kereskedett. Nagyon tetszett ez a fajta életmód és azok a lehetőségek, amik ezzel együtt adódtak. Szerettem volna valami olyat létrehozni, ami a kereskedelemhez kapcsolódik, ami egy kicsit nemzetközi. De talán ami a legelőször inspirált az a főzéshez való kötődésem. Már egészen fiatalon szakácstanulóként gyűjtöttem a szakmával kapcsolatos ereklyéket, az összes pénzemet erre költöttem. Azt gondoltam, hogy ha majd nyitok egy éttermet ezekkel a relikviákkal fogom berendezni. Gyorsan el is jött ez a pillanat, a Pierot sikeres volt, sorban álltak a vendégek, ami részben köszönhető volt annak is, hogy akkor még nem igazán voltak tematikus éttermek.
Mivel svájci frankos hitelem volt, és nagyon megemelkedtek az árak éreztem, hogy tovább kell lépnem. Vadhúst abban az időben csak az Arrabonában lehetett kapni, így eldöntöttem, hogy valóra váltom egy másik, rég dédelgetett álmom: létrehozok valami nagyobbat, ami a kereskedelemmel és a gyártással kapcsolatos. Megalapítottam a Matusz vadhús feldolgozó vállalkozást, minőségi termékekkel jelentünk meg a piacon, volt, amit meg is spékeltünk, például a szarvascombot, vagy a bélszínt, amit például bacon kalodába tekertük. Egyre komolyabb beszállítói lettünk a vendéglátásnak. Folyamatosan fejlesztettem a portfóliót és ebből nőtte ki magát a Matusz-Vad közel 30 éve, ez a vállalat lett a zászlóshajónk.
Az utóbbi időszakban némileg függetlenítette magát, hiszen ma már teljesen önálló menedzsment viszi a céget.
M.B.: Igen, tulajdonképpen havonta egyszer veszek részt az igazgatótanácsi üléseken, ahol áttekintem a dolgainkat. Persze továbbra is rengeteg információ fut be hozzám, de operatívan nem veszek részt a cég életében. A pénzügy és a kontrolling tartozik még részben hozzám, de azért, mert ez a két osztály az egész cégcsoportra kiterjed.
Megvolt a motiváció és az inspiráció, de mi kellett még a sikerhez?
M.B.: Nagyon nagy kitartás. Ha valaki valamiben hisz, akkor ne sajnálja rá az energiát, mert annak meg kell térülnie! Ahogy az ember gyűjti a tapasztalatokat, úgy egyre kevesebbet téved, és egyre többször tud kiváló eredményeket produkálni. Alapvetően a hit és a kitartás ami szükséges ahhoz, hogy tudjunk építkezni. Ma már sokan pénzt pénzből csinálnak, én még az a típusú vállalkozó vagyok, aki munkából keresi a pénzét!
Fontos visszaigazolás, hogy nagyon szeretik a munkatársai, az alkalmazottai.
M.B.: Legalábbis remélem! (nevet) Szeretek nagyon emberi hangon beszélni és mindenkinek megadom a tiszteletet. Társaságunknál minden területen van perspektíva, versenyképes fizetést biztosítunk munkatársainknak, és figyelünk arra, hogy a bérek az elvégzett munkával arányosak legyenek.
A kezdetek óta jelen van a vállalat életében a fia. Nem esett messze az alma a fajától, céltudatos, tehetséges az utód.
M.B.: Mindenféle területen próbáltam Patrikot képezni és fejleszteni. Nemrégiben a cég egy önálló vállalkozását indította el Matusz Impex néven. Kifejezetten a kazah és a kirgiz régióból importál és exportál termékeket. Ezekben az országokban egyébként nagyon nyitottan fogadták a társaságunkat a gazdaság prominens képviselői is. Már most nagyon büszke vagyok a fiamra, nyitott és ambíciózus. 52 éves vagyok, remélem az aktív évekből jut még jócskán, de tudom, hogy jó kezekben lesz az, amit felépítettem, és bízom benne, hogy mindez generációkon át ívelhet.
Nemrégiben bővült a család, hiszen megszületett az első unokája. Hogy éli meg a nagypapa szerepet?
M.B.: Fantasztikusan, ez az egyik legszebb szerep az életben. 20 hónapos a kisunokám, nagyon imádjuk egymást, sok időt töltünk együtt, mindig nagy örömmel játszom vele.
Mi az amit szívesen csinál szabadidejében?
M.B.: Elég hosszú a lista, és az a baj, hogy mindegyiket élvezem is, így nehéz beosztani az időmet. De talán a repülés, a motorozás és a biciklizés a top három.