A nyíló hóvirágok és rügyező fák már visszavonhatatlanul jelzik a tavasz közeledtét, ahogyan az első, teleléséből Akasztóra megérkezett első fehér gólya is.

A Bács-Kiskun megyei település ideális a gólyafiókák nevelésére – a környékén lévő halastavak, vizes élőhelyek és csatornák megfelelő környezetet biztosítanak. Akasztón közel harminc gólyafészket tartanak számon, az itt kelt madarakat minden évben meggyűrűzik, nyomkövetővel látják el, így tudható, hogy Izraelben, Egyiptomban, Törökországban is telelnek, a legmesszebbi megkerülés pedig Dél-Afrikában volt. 

A Dunatáj Közalapítvány Facebook oldalán tette közzé Oroszi Zoltán február 20-i felvételét az első tavaszi hírnökről.

A közkedvelt madárfaj sorsa összefonódott a falvak életével. A hazánkban márciustól szeptemberig élő vonuló madarak száma jelenleg 4000-4500, de a mezőgazdasági termelés átalakulásával, a táplálékszerzésre alkalmas területek csökkenésével arányosan évről évre kevesebb példányt figyelnek meg. A nagy méretű gallyfészekbe visszatérő tojó általában 3-5 tojást rak, a fiatalok 8 hetes koruk után teszik meg az első repüléseiket.

Megfigyelésük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület madárgyűrűzési programjaival együtt nagy népszerűségnek örvend. Az utóbbi években Suri, a vassurányi gólya tért haza először, neki külön közösségi oldalt is készítettek.

A Pest vármegyei Kocsér község gólyakamerája a pár megérkezésétől a tojásrakáson, költési időszakon át egészen a kiköltözésig üzemel. Érdemes figyelni a fiókák első szárnypróbálgatásait és a sikeres kirepülések okozta, sűrű kelepeléssel ünnepelt pillanatokat is.